HTML

Hűtős autó blog

Hűtött áru, fagyasztott élelmiszer szállítással valamint egyéb hűtést igénylő szállítással foglakozó cégek blogja hasznos, érdekes és naprakész információkkal.

Bejegyzések

Címkék

adó (1) ÁFA (10) agrárbank (1) állat szállítás (2) állófűtés (1) animáció (2) átalakítás (1) átalakítások (2) autó (4) baromfi (6) belső kialakítás (1) bio (2) bio élelmiszer (1) bor (1) Budapest (1) busz (2) Carrier (2) carrier (1) catering (1) e-útdíj (5) e-útdíj mentesség (2) Eger (1) egészség (1) élelmiszer (8) élelmiszeripar (1) emeletes busz (1) energia (2) esküvő (1) eurofrigo (1) Eurofrigo (1) fagyasztás (1) fagyi (2) fagyis autó (7) fagylalt (4) fagylalt története (1) fánk büfé (1) fashion truck (2) fejezetek a hűtés történetéből (3) Fólia és Klíma Kft (1) food truck (4) Food Truck Show 2015 (1) Food Truck Show 2016 (1) frozen yogurt (1) furgon (1) furgon átalakítás (2) fuvarozás (1) gazdálkodás (1) gofri (1) gomba (2) görög (1) gyógyszer (2) gyógyszerszállítás (1) gyógyszer szállítás (1) HACCP (3) hal (1) halas autó (1) halottszállító (1) hal szállítás (1) hamburger (1) hazai termék (1) homeopátia (1) hőszigetelés (1) hot-dog (1) hús (17) húsgyár (1) húsipar (13) hússzállítás (2) Hússzövetség (1) hűtés (8) hűtés története (7) hűtő (5) hűtő-fűtő berendezés (1) hűtőautó (16) hűtőberendezés (1) hűtőkocsi (4) hűtős (5) hűtős autó (22) hűtött áru szállítás (1) hűtő berendezés (1) ikarus (1) india büfé (1) italos autók (1) ízesített tej (2) Jamie Oliver (1) jármű átalakítás (3) jég (4) jégkocka (2) jégkrém (1) jégkrém készítés (1) joghurt fagylalt (1) jótékonyság (1) jövő (4) karácsony (2) kecsketej (1) kínai (1) klíma (3) kürtőskalács (1) lángos (1) LEADER program (1) légkondicionálás (1) magyar (1) magyar mezőgazdaság (1) Málta (1) mikulás (1) mirelit (1) mobil borozó (1) mobil kávézó (3) mobil pizza (2) mozgóbolt (20) mozgóbüfé (30) mozgó abc (3) mozgó árusítás (15) mozgó bolt (3) mozgó büfé (27) mozgó butik (1) mozgó divat (2) mozgó könyvtár (2) mozgó pizzázó (1) múlt (1) napelem (1) naposcsibe szállító (3) öko (1) ökotermék (1) online (1) pályázat (3) Pécs (1) pékség (1) pizzás autó (1) QR-kód (1) raktérhűtés (2) raktérhűtő (3) raktér szigetelés (1) reklám (4) rekord (1) Renault (1) retro (2) sajt (3) sajtos autó (2) sertés (16) sertésállomány (1) sörös autó (1) süteményes autók (1) szállítás (5) szigetelés (2) tanya (1) tej (11) tejágazat (1) tejes autó (4) tejes autók (2) tejes kocsi (2) tejipar (2) tengerpart (1) termelő (1) Tesco (1) tévhitek (1) thermo king (1) Thermo King (2) tojás (3) üzlet (1) üzletláncok (1) városnéző busz (1) vega furgon (1) vegetáriánus (1) Veszprém (1) VHT (1) videó (4) virsli (1) víz (3) Volkswagen T1 (2) vonat (1) waffel (1) Willis Haviland Carrier (1) zanotti (1) Zanotti (4) zöldséges autó (5) zöldséges autók (2) zöldségszállító (4) Címkefelhő

Naptár

szeptember 2024
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30

Facebook

A biogazda legeltet, nem használ műtrágyát és nem pazarol

2013.07.18. 10:51 :: Hűtős autó blog

Nagy szakértelmet, felkészültséget és odafigyelést igényel a biogazdálkodás, hogy ezáltal egészséges élelmiszerek kerüljenek a fogyasztók asztalára.

Az ökológiai termékek, más szóval biotermékek, olyan növényi és állati eredetű élelmiszerek, takarmányok, alapanyagok, amelyeket jogszabályokban rögzített szigorú szakmai előírásokat betartva, a szakminisztérium által elismert ellenőrző szervezet felügyelete mellett állítottak elő. Feldolgozott, több komponensből álló élelmiszerek esetében csak az minősül bioterméknek, amely legalább 95 százalékban tartalmaz bio összetevőket.

Az ökotermék csak néhány fajta, a jogszabályban pontosan megnevezett adalékanyagot tartalmazhat. Ez töredéke annak az arzenálnak, amellyel az élelmiszeripar nap, mint nap terheli a fogyasztók szervezetét. Az ökotermékeket nem tartósítják besugárzással, mivel az ionizáló sugárzással kezelt élelmiszerek fogyasztása nem biztonságos. Az ökotermékek feldolgozása során nem alkalmaznak génmanipulált mikroorganizmusokat, mivel ezek kiszámíthatatlan veszélyt jelentenek a fogyasztóra és a környezetre egyaránt.

A biogazdálkodásra való áttérés a növénytermesztésben nem azt jelenti, hogy a gazda egyszerűen elhagyja a vegyszereket, de minden mást változatlanul végez. Ez a gazdálkodási forma más szemléletet és több évre előre tekintő tervezést követel. A biogazda nem használ műtrágyákat. Nem permetez felszívódó gomba-, baktérium-, rovar- és gyomirtó szerekkel. Más módszerekkel dolgozik. Nézzük, mi mindent vet be a biogazda, hogy egészséges, ízletes és tetszetős zöldségeket, gyümölcsöket, gabonaféléket, egyéb növényeket termesszen!

balastya3_copy.JPGTudja, hogy egészséges táplálékot csak életben gazdag, termékeny talaj adhat, ezért vigyáz rá. Nem mérgezi gyomirtókkal, talajfertőtlenítő szerekkel. Nem pazarol. A növényi hulladékokat komposztálva visszajuttatja a termőföldbe, az istállótrágyát gondosan összegyűjti és táplálja vele a növényeket. Nem használ műtrágyákat, mivel nem elégszik meg azzal, hogy csak a fő elemeket pótolja. A betakarításkor kivett tápanyagot természetes, nyomelemeket is tartalmazó, talajszerkezetet építő anyagokkal juttatja vissza. Betegségeknek ellenálló zöldség- és gyümölcsfajtákat választ, nem erőlteti az óriási hozamokra képes fajtákat.

Kiegyensúlyozott tápanyagellátást biztosít, mivel tudja, hogy az „éhezés” és a „túltápláltság” egyaránt csökkenti a növények életerejét. Kihasználja a növénytársítás kedvező hatásait. Különböző növényeket vet, ültet egymás közelébe kihasználva azt, hogy az illatanyagaik, gyökérváladékaik riasztják a kártevőket, kórokozókat, vagy éppen csalogatják a hasznos élőlényeket. A biogazda igyekszik kedvező feltételeket teremteni a kártevőket visszaszorító szervezetek számára.  Madárodúkat helyez ki, cserjéket hagy a hasznos élőlényeknek.

A biogazda tervezéskor nagy figyelmet fordít a növények sorrendjére. Ügyel arra, hogy azonos károsítóra érzékeny növények csak több év elteltével kövessék egymást. Eltávolítja a fertőzött növényi részeket, hogy a kórokozó terjedését akadályozza. Úgy választja meg a vetési időpontot, hogy a kártevőknek, kórokozóknak kevesebb esélyük legyen. A biogazdálkodáshoz engedélyezett, környezetkímélő szereket is csak indokolt esetben használja. A kártevőket figyeli és csapdázza, így időzíti a permetezést. Nem törekszik a gyomok terjes kiirtására, vegyszerek helyett kézi és gépi munkával, talajtakarással, megfelelő vetésforgóval fogja vissza a gyomosodást.

nyirseg2x.jpg

A biogazda olyan körülmények között tartja állatait, és úgy gondozza őket, hogy az megfeleljen az állat természetes igényeinek. Azaz biztosítja az állatoknak a megfelelő mozgásteret, nem zsúfolja össze és nem zárja ketrecbe őket. Olyan helyet alakít ki számukra, hogy ki tudjanak menni a szabad levegőre. Nem csonkítja meg az állatokat, például nem égeti le a csibék csőrének a végét, nem amputálja a malacok farkát. A faj igényeinek megfelelő, zömében biogazdaságból származó takarmánnyal látja el az állatokat. Nem ad olyan takarmányt, amelyben genetikailag módosított növény van. Növényevőnek nem ad állati eredetű takarmányt, így nem teszi ki az embereket és a szarvasmarhákat a kergemarha kór veszélyeinek.

A kérődző állatokat, mint például a szarvasmarha, juh, kecske, legelőre hajtja. Mivel a sertés természetéből adódóan szeret dagonyázni, táplálékának egy részét előtúrja a földből, így ezeket a körülményeket is megteremti a sertéstartó biogazda. A tyúkfélék számára szabad kifutót épít, megfelelő védelemmel a ragadozókkal szemben. A vízi szárnyasoknak (kacsának, libának) biztosítja a megfelelő vízfelületet. Miden megtesz, hogy az állat jól érezze magát, stresszmentes körülmények között éljen, ne legyen beteg. Ha mégis felüti fejét valamely betegség, elsősorban természetes gyógymódot alkalmaz (gyógynövényeket, homeopátiát, akupunktúrát), de ha az állat állapota megköveteli, nem hagyja szenvedni, és szükség esetén gyógyszerekkel kezeli a beteg állatot, de soha nem rutinszerűen.

Miért érdemes az ökológiai (bio) előállítású élelmiszert fogyasztani? A nem ökológiai, konvencionális növénytermesztésről általánosságban elmondható, hogy a legtöbb növényvédő szer felhasználása még a technológiai fegyelem maximális betartása mellett sem tekinthető kockázatmentesnek. A növényvédő szerek egészségkárosító hatásai között tartjuk számon, hogy daganatos megbetegedéseket, fejlődési rendellenességeket okozhatnak, károsíthatják a hormonális rendszert, az immunrendszert, az idegrendszer és az örökítő anyagot, allergiát okozhatnak, vagy segíthetnek elő. Vizsgálatok igazolják, hogy a nitrogén műtrágyák felhasználásával termesztett zöldségfélék nitrát tartalma többszöröse lehet a lassúbb, de kiegyensúlyozottabb tápanyagellátást biztosító komposzttal kezeltekének.

A biozöldségek és gyümölcsök vitamintartalma magasabb, amit a kutatók részben az ökológiai gazdálkodás tápanyag-utánpótlási rendszerének, részben pedig a gyomirtó szerek kiiktatásának tulajdonítanak. Az ökotermékekben több ásványi anyagot és nyomelemet, de kevesebb nehézfémet lehetett kimutatni. Másodlagos növényi anyagok, például a fenolok nagyobb mennyiségben keletkeznek az ökológiai termesztésű növényekben. Az ökológiai növénytermesztésben tilos a nitrogén műtrágyák és a kémiai eljárásokkal oldhatóbbá tett egyéb tápanyagforrások felhasználása, ezért a növények lassabban növekednek, és a szövetek kevesebb vizet tartalmaznak. A magasabb szárazanyag tartalom egyértelműen jobb tárolhatóságot eredményez. A jobb tárolhatóság a kisebb vízvesztéssel és a tömörebb szövetek jobb ellenálló képességével függ össze.

A biozöldségek alacsonyabb nitrát-tartalma egyértelműen a nitrogén műtrágyák mellőzésére vezethető vissza. A kóstolási próbákon általában a zöldségek és gyümölcsök ökológiai változatát találták ízletesebbnek. A kisebb víztartalom miatt a biozöldségekben, gyümölcsökben magasabb az íz- és illatanyagok töménysége. Egy új, kevéssé ismert vizsgálati módszerrel hasonlítottak össze ökológiai és konvencionális termékeket. A mérések során az ökotermékek fénykibocsátó képessége magasabbnak bizonyult. Az ökotermékkel táplálkozó férfiaknál átlag 30 százalékkal találták magasabbnak a spermaszámot.

Felmérések szerint ma még a magyar fogyasztók a bioterméket elsősorban egészségügyi, gasztronómiai okokból fogyasztják.

Forrás: Sokszínű Vidék


Bio élelmiszerek szállítása hűtős autóval: http://rakterhutok.hu

Szólj hozzá!

Címkék: bio öko gazdálkodás ökotermék

Tönkreteszi a sertéstartókat az útdíj

2013.07.15. 11:29 :: Hűtős autó blog

Az e-útdíj bevezetése 20-30 százalékkal növeli a sertésszállítás költségeit, ami tovább növeli az ágazat veszteségét, mivel az állattartók nem tudják tovább hárítani azt. Ezért a hús- és a tej terméktanács kérik a szabályozás felülvizsgálatát.

sertes.png

Így biztos nem kell fizetni...

A helyzet azért tűnik megoldhatatlannak, mert a termelők a költségnövekedést nem tudják áraikban érvényesíteni és a feldolgozók sem tudják az átadási áraikban ezt továbbszámlázni a kereskedőknek. Így az ágazat évek óta halmozódó vesztesége tovább nő - mondta Menczel Lászlóné, a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VHT) titkára szerdán az MTI-nek. A korábbi ígéretekkel ellentétben a kedvezményezetti körbe nem került bele az élőállat-szállítás az e-útdíj bevezetésekor. Rontja a helyzetet, hogy az utóbbi időben több feldolgozóüzem is beszüntette működését, és így a megnövekedett szállítási távolság tovább növeli a költségeket - hangsúlyozta a VHT titkára. Mindez pedig azzal járhat, hogy a tenyésztési kedv tovább csökken, a jelenleg 30-40 százalék körüli feketegazdaság aránya viszont tovább emelkedik a szektorban - tette hozzá.

Ezért a VHT a baromfi- és tejágazat szakmai szervezeteivel együtt közösen kéri az e-útdíj mezőgazdasági kedvezményezetti körének felülvizsgálatát, kitterjesztését. A szakmai szervezetek álláspontja ugyanis az, hogy a kormány döntése hátrányosan érinti mindazokat a vállalkozásokat, amelyek haszonállatok tartásával és feldolgozásával foglalkoznak. 

Forrás: Szabadföld Online

Szólj hozzá!

Címkék: sertés e-útdíj

Fejezetek a hűtés történetéből #3

2013.07.09. 11:03 :: Hűtős autó blog

Az 1840-es évek elején tej és vaj szállítására használtak hűtőkocsikat.

refrigerated-milk-cart.jpgTej szállító hűtőkocsi a 19. századi Amerikából

Az 1860-as években a hűtött élelmiszer szállítás leginkább a tengeri és tejtermékekre korlátozódott. A hűtött vasúti kocsit az amerikai J.B. Sutherland szabadalmaztatta 1867-ben. Egy szigetelt kocsit tervezett a két végén jégtárolókkal.

timeline_img-1870s.jpg

A levegő a kocsi felső részén áramlott be, a keringését terelőlapokkal szabályozták. Az első kocsikat Parker Earle építtette meg, friss földieper szállítására.

A söriparban kezdték használni először a mechanikus hűtést, 1870-ben egy abszorpciós géppel. 1870 és 1891 között szinte minden sörfőzdét felszereltek hűtőgéppel. A természetes jéggel való kereskedelem új iparággá nőtte ki magát. Egyre több cég lépett be az iparágba, az árak csökkenni kezdtek és a jéggel való hűtés egyre elérhetőbbé vált Amerikában.

A természetes források azonban az iparosodással kezdtek kimerülni illetve problémát jelentett a vizek szennyeződése is, így más alternatívát kellett keresni. A mesterséges úton előállított jég jelentette a megoldást.

Carl von Linde 1876-ban megalkotta az első ammóniás kompresszoros hűtőgépet. 1895-ben a levegő cseppfolyósítására alkalmas nagyüzemet hozott létre. Hat évvel később frakcionális desztillációval a folyékony levegőből tiszta folyékony oxigént és nitrogént választott ki, amelynek eredményeként az iparban széles körben tudták hasznosítani az oxigént (pl. acélgyártás).

linde2.jpgLinde oxygencarl_von_linde_fridge.jpgCarl von Linde

1902-ben Willis Haviland Carrier feltalálta az első modern elektromos klíma készüléket. Létrehozták a The Carrie Air Conditioning Company of America nevű vállalatot, mellyel a növekvő igényeknek igyekeztek megfelelni.

History-1876-1902-startingtheengine-lg-032812.jpgA gépezet beindítása

1914-re elterjedt lett a nagy kapacitású ammóniás hűtőrendszer. Azonban az ammónia, a metil-klorid és a kén-dioxid hűtőközegek szivárgásából számos baleset lett mérgező hatásuk miatt.

1928-ban Thomas Midgley és Charles Franklin Kettering feltalálta a freont. A freon színtelen, szagtalan, nem mérgező, nem gyúlékony gáz.

Midgley.jpg1974-ben kimutatták a freon ózonkárosító hatását. Később a freon helyettesítésére HCFC-, HFC- és egyéb gázokat fejlesztettek ki.

1949-ben Ferderick Jones szabadalmaztatta a teherautó tetejére szerelt hűtőberendezést.

Frederick_Jones.jpg

Eredeti angol szöveg

Fejezetek a hűtés történetéből #2

Fejezetek a hűtés történetéből #1

1 komment

Címkék: hűtő hűtés hűtőautó hűtőkocsi hűtés története fejezetek a hűtés történetéből

Bízott a kormányígéretben, megbüntették

2013.07.03. 08:47 :: Hűtős autó blog

A korábbi ígérettel szemben sokkal szűkebben szabták meg mentességet

Máris megbüntettek egy repcét szállító termelőt Borsod-Abaúj-Zemplén megyében az útdíj miatt, pedig a kormány törvényben ígérte meg, hogy a mezőgazdasági termelőknek nem kell útdíjat fizetniük.

A probléma az lett, hogy a kormány csak egy nappal a rendszer bevezetése előtt döntött a mentesség részletes szabályozásáról, így értelmezési és felkészülési lehetőséget sem adott az érintetteknek az alkalmazkodásra. A kormány rendelete július másodikától hatályos, vagyis a termelők legkorábban kedden tudtak a települési jegyzőjükhöz fordulni, és ott is három napba telik az igazolvány kiállítása, amely mentesíti őket.

2013_4061.jpgMásrészt pedig a korábbi ígérettel szemben sokkal szűkebben szabták meg mentességet. Mentességet csak az a termelő kaphat, aki főállásúként végzi ezt a feladatot, és éves árbevétele legalább fele származik a felsorolt tevékenységekből. Aki beleesik ebbe a körbe, az is csak a betakarítási időszakban, legfeljebb 30 napig használhatja ingyen az utakat, és csak a termőföld-tanya-telephely közti útszakaszon.

A megkésett szabályozáson túlmenően csalódást okozott az, hogy kimaradt az élőállatok, gyümölcsök, szőlő, cukorrépa, burgonya, silókukorica, szálastakarmányok, szalmák és egyéb növényi termékek, tej és tojás szállításainak díjmentessége.

Ez a szűkítés alkotmányossági aggályokat is felvet, mert a termelők joggal várták, hogy a Kormány teljes körűen végrehajtja az Országgyűlés által alkotott törvény rendelkezéseit, amely szerint a mezőgazdasági termények betakarítása idejére a növénytermesztésre, valamint az élőállatok szállítására kiterjedően szabályozza a mentességet, sorolja a MOSZ a panaszait. Szerintük az egész rendeleten látszik, hogy összecsapott, előkészítetlen.

Teljes cikk: Élelmiszer Online

Szólj hozzá!

Címkék: e-útdíj e-útdíj mentesség

E-útdíj: rendelet szabályozza a mezőgazdasági termelők mentességét

2013.07.02. 09:10 :: Hűtős autó blog

Azok a termelők mentesülhetnek az útdíj megfizetése alól, akiknek az éves árbevételük legalább 50%-a mezőgazdasági főtevékenységből származik – derül ki a keddtől hatályos és a Magyar Közlöny június 30-ára keltezett 111-es számában megjelent kormányrendeletből.

A mezőgazdasági termelők útdíjmentességére vonatkozó szabályok szerint a díjköteles útszakaszok használatára az illetékes jegyzőtől lehet kérni meghatározott termények szállítását lehetővé tevő, a díjmentes viszonylati jegy váltására jogosító hatósági bizonyítványt.

Ez július 1-je és november 30-a között a kérelemben meghatározott termény betakarításának idejéig, de legfeljebb 30 napig érvényes, és a kérelmező székhelye vagy lakóhelye és a használatában álló termőföld, tanya vagy telephely közötti útdíjköteles útszakaszra vonatkozik.

A jegyző által kiállított hatósági bizonyítvány alapján az egyetemes útdíjszolgáltató az abban megjelölt útdíjköteles útszakaszokra díjmentes viszonylati jegyet állít ki – tartalmazza a rendelet.

Forrás: Élelmiszer Online

Szólj hozzá!

Címkék: e-útdíj e-útdíj mentesség

E-útdíj

2013.06.27. 09:49 :: Hűtős autó blog

Május végén pont került a megtett úttal arányos díjrendszert meghatározó törvényre. A július elseje után fizetendő díjat a 3,5 tonnánál nagyobb összes tömegű tehergépkocsik után kell megfizetni az autópályákon, autóutakon és a főutakon egyaránt.

A magyar úthálózat kijelölt részein, összesen 6513 kilométer hosszan kell majd útdíjat fizetni, ami több mint 2000 fizetős szakaszt jelent. (Az érintett utak térképét ezen a linken keresztül érhetik el: www.utdij.hu)

Az elfogadott törvény nem tartalmazza a tarifákat. Azt külön végrehajtási rendelet szabályozza, amelynek tervezete már olvasható a kormányportálon. A díj mértéke függ az út típusától, a jármű nagyságától, tengelyszámától, valamint annak környezetvédelmi kategóriájától, az évszaktól, kamionnapszaktól és az út által érintett terület minőségétől is. Eszerint jármű-kategóriánként főút használatánál 21,23 forinttól 36,75 forinton át akár 67,60 forint is lehet a felső kategóriába sorolható gépjármű útdíja. Gyorsforgalmi utakon a legalsó (J2) díjkategóriába tartozó gépjárművek kilométerenkénti útdíja 49,90 Ft. A középső (J3) kategóriába tartozók 70,02 forintot fizetnek, míg a legfelső (J4)-es díjkategória 108,38 forint lesz. A legalacsonyabb szorzó értéke 0,8, a legmagasabb szorzó értéke 1,2 a legrosszabb környezetvédelmi kategóriába sorolt járműveknél. Ez az összeg azonban maximált, nem lehet nagyobb az átlagos díj 175 százalékánál.
Egy zárószavazás előtti módosító indítvány elfogadásával a parlament felhatalmazta a kormányt, hogy rendeletben állapítsa meg a mezőgazdasági termelők élőállat-szállítást és – a mezőgazdasági termények betakarításának idejére – a mezőgazdasági termények szállítását végző saját gépjárművei díjmentességének részletes szabályait. A legutolsó hírek szerint sajnos nem lesz érdemi engedmény ebben a körben sem. Legfeljebb a termelők saját járművei kapnak időszakos engedményt.

A díj valamilyen mértékben biztosan a megbízókra terhelődik majd tovább a fuvarozóktól, illetve beépül a termékek árába. Ez pedig költségemelkedést és áremelkedést jelent, ami végső soron az inflációban is nyomot fog hagyni. Ezt azért lehet biztosra venni, mert a fuvarozásé eddig is rendkívül erős versenypiac volt Magyarországon, s emiatt a piacon tartósan jelen lévő vállalat jelentősen, tartósan nem tud eltérni a piaci versenyben kialakult árszínvonaltól. Itt ismét emlegetni kell a határvonalat. 3,5 tonnás járműig nem érinti e törvény a szállítási tevékenységet. Márpedig az élelmiszer-szállításban e kis kategóriának igen jelentős szerepe van. Gondoljunk a viszonylag kis távolságú frissáru-szállításra.

A Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete 2005 óta tárgyal a kormányokkal az e-útdíj bevezetéséről, amit többek között az is indokol, hogy az országon áthaladó külföldi kamionok jelképes összeget, mindössze 3375 forintot fizetnek tranzitdíjként. E tárgyalásokon kezdetben arról volt szó, hogy csak az autópályákon lesz e-útdíj, és csak a nagy teherbírású járművek számára, a tarifa pedig húsz forint körül lesz kilométerenként. Ehhez képest július 1-jétől gyorsforgalmi úton több mint száz forint, főúton csaknem hetven forint is lehet a tarifa.

A cikk folytatása itt: Élelmiszer Online

Szólj hozzá!

Címkék: e-útdíj

Érdekes videó a hűtés történetéről

2013.06.25. 10:38 :: Hűtős autó blog

1 komment

Címkék: videó hűtő hűtés hűtés története

A dobozba zárt fagylalt titka

2013.06.24. 09:31 :: Hűtős autó blog

Egy érdekes és a blogunkhoz kapcsolódó cikk jelent meg az Élelmiszer Online magazinban:

A nyár legkedveltebb édességét évezredek óta fogyasztják, és noha kezdetben még csak a kiváltságosok adózhattak a hűs élvezetnek, ma már az élelmiszeripar egyik legjövedelmezőbb szezonális termékének számít.

Nemrégiben az a hír járta be a világsajtót, hogy Róma egyik legfelkapottabb helyszínén, a Spanyol lépcsőkhöz közeli fagylaltozóban 20 ezer forintnak megfelelő eurót számoltak fel brit turistáknak néhány gombócért. Még az olasz főváros polgármesterét is megdöbbentette a helyi üzletpolitika, ezért személyesen kért bocsánatot a szigetországi városlátogatóktól.

fagyi.jpgAz ókori Rómában nem keltett ekkora felháborodást a drága élvezet, elfogadott volt ugyanis, hogy a fűszerekkel és gyümölcsökkel megbolondított jég vagy hó csak a kiváltságosok osztályrésze. Néró császár valódi ínyencnek számított: több száz kilométerről is képes volt jeget hozatni, hogy elkészíttesse a mézzel, ibolyával, fahéjjal és gyümölcsökkel kevert fagylaltféleséget. Luxusnak számított a hideg csemege az ötezer évvel ezelőtti Kínában is, ahol hóból, tejből és gyümölcslevekből keverték össze a ma inkább sörbetnek, mint fagylaltnak nevezett különlegességet.

Marco Polo éppen kínai utazása során ismerkedett meg és hozott magával fagylaltrecepteket, hogy aztán egész Itáliában elterjedjen a hűs nyalánkság készítése és fogyasztása. Az előállítási technológia kezdetben meglehetősen körülményes volt: mély vermekben tárolták a havat és a gleccserjeget, hogy azt ízesítsék. Az 1500-as években egy szicíliai cukrásznak támadt az a korszakalkotó ötlete, hogy elkülönítse a masszát a hűtő közegtől, vagyis hogy a fagylaltkészítő edényt hűtse le, ne pedig a belevalót.

A hideg nyalánkság rajongóinak leginkább a szintén szicíliai származású Francesco Procopio előtt kell fejet hajtaniuk. A Párizsban élő cukrász 1686-ban nyitotta meg Procope nevű még ma is működő kávéházát, ahol – mivel kiváló limonádét készített – kezdetben csak citromfagyit szolgált fel vendégeinek, akik közül gyakorta kóstolgatta a különlegességet Voltaire, Rousseau és Diderot is. A hűsítő ízletesség akkor válhatott tömegcikké, amikor az ipari forradalom a konyhába is betört.

A gépesítéssel a fagylaltkészítés központja átkerült Amerikába. Nancy Johnson, egy philadelphiai háziasszony találta fel 1846-ban a kézzel hajtható fagylaltgépet, amelynek jéggel bélelt tartályában forgott egy kisebb – ez utóbbiban hűlt és a gép karjának tekerésével keveredett a massza. Innen már csak egy lépés volt az üzemszerű gyártás, amelyben Harry Burt járt az élen. Az újító cukrász youngstowni gyárában az 1920-as években kísérletezte ki a pálcikás megoldást. Csokoládémázzal öntötte le a jégkrémet, és a tesztalanyként használt lánya szerint bár az ízével nem volt gond, a nehézkes elfogyasztásával annál inkább.

A végső megoldáshoz az ötletet a kisfia szolgáltatta, aki maszatolás ellen a jégkrémbe helyezett pálcikát javasolta, így az édesség könnyedén ehetővé és hordozhatóvá vált. Nem csak az előállításban, a marketingben is jeleskedett Harry Burt, aki mozgó járművekről (triciklikről, kisebb kocsikról) árulta az egyre népszerűbbé vált jégnyalókát. Európában sem kellett sokat várni a tömeggyártásra. A harmincas években olyannyira felkeltette az édesség a nürnbergi Theo Schöller vállalkozókedvét, hogy fivérével gyárat alapított.

A kis üzemben kezdetben kézzel öntötték formába a jégkrémet és helyezték bele a pálcikákat. Naponta 10-12 ezret gyártottak és manuálisan csomagolták viaszos papírba, illetve arany- vagy ezüstszínű fóliába. Ma a zárt technológiai rendszerben készülő hűs nyalánksághoz nyers tejet, tejport, cukrot és savóport is használnak. A masszát főzés után homogenizálják, pasztörizálják, majd lehűtik mínusz 35 fokra.

A cégek számára nem annyira a gyártás, mint inkább a szállítás költségei okoznak fejfájást, a gyártósorról lekerült terméket ugyanis olyan autókban kell eljuttatni az üzletekbe, amelyekben tartható a jégkrém állagának megőrzéséhez szükséges hőmérséklet. Az, hogy mekkora üzlet manapság a dobozba zárt fagylaltgyártás, jól mutatja, hogy a Nestlé termékeket is gyártó észak-yorkshire-i R&R Ice Cream céget nemrég 715 millió fontért vásárolta meg egy francia kockázatitőke-befektető cég.

Kapcsolódó cikkünk: http://hutosauto.blog.hu/2013/02/13/variaciok_fagyis_autora

Fagyis autók kialakítása: http://www.rakterhutok.hu/mozgobolt

Szólj hozzá!

Címkék: fagylalt fagyi jégkrém mozgó árusítás

Fejezetek a hűtés történetéből #2

2013.06.19. 10:25 :: Hűtős autó blog

Jeget először 1799-ben szállítottak kereskedelmi céllal Amerikában. Sajnos nem sok maradt belőle, mire megérkezett a célállomásra.

Az 1800-as évek első felében angol Frederick Tudor és Nathaniel Wyeth meglátta az üzleti lehetőséget a jég szállításában. Tudor – akit a „jég királyának” neveztek később – a jég hajóval való szállítására fókuszált trópusi éghajlaton. Szigetelő anyagokkal és jég házak építésével kísérletezett, így az olvadási veszteségeket sikerült 66-ról 8 százalék alá csökkentenie. Wyeth kidolgozott egy módszert, amellyel gyorsabban és olcsóbban tudták egységes blokkokba vágni a jeget, ezzel átalakította a jég ipart és lehetővé tette, hogy gyorsítsa a kezelési technikákat a tárolás és szállítás terén, mindezt kevesebb hulladékkal.

jegszallitas.jpg
1908, Jég szállítás Párizsban

1805-ben egy amerikai feltaláló, Oliver Evans tervezte az első hűtő gépet, mely folyadék helyett gőzt használt.

1820-ban egy Michael Faraday nevű feltaláló arra a felfedezésre jutott, hogy a sűrített és cseppfolyósított ammónia hűteni képes, amikor a cseppfolyósított ammóniát elpárologni hagyják.

 1835-ben Jacob Perkins szabadalmaztatta etil-éteres hűtőgépét.

jacob_perkins.jpg

Jacob Perkins hűtőgépe

1842-ben az amerikai orvos, John Gorrie egy floridai kórházban tervezett és épített a kórtermekbe egy levegő-hűtő berendezést sárgalázas betegek kezelésére. A készülék kompresszoros technológiával működött. John Gorrie felhagyva orvosi praxisával, hosszas kísérletezés után, 1851-ben szabadalmaztatta művét.john_gorrie.jpg

John Gorrie gépe

A hűtők kereskedelmi forgalmazását egy amerikai üzletember, Alexander C. Twinning kezdeményezte 1856-ban. Röviddel ezután, az ausztráliai James Harrison bevezette a gőzkompressziós hűtést, melyet ekkor elsősorban a húsfeldolgozó- és söriparban tudtak hasznosítani.

james_harrison.jpg

James Harrison gépe

A francia Ferdinand Carré 1859-ben szabadalmaztatta ammóniás abszorpciós hűtőgépét. Az ammónia alkalmazása jóval alacsonyabb hőmérsékletek és nagyobb fajlagos hűtőteljesítmény elérését tette lehetővé. A háztartásokban nem alkalmazták az esetleges ammóniaszivárgás miatt. Nagyobb hűtőközpontokat alakítottak ki, és az ezekben előállított jeget szállították az otthonokba, ahol hűtődobozokban tárolták.

hutoelodje.jpg1874, újsághirdetés Angliában

Eredeti angol szöveg

Fejezetek a hűtés történetéből #1

Szólj hozzá!

Címkék: hűtő hűtés jég hűtés története fejezetek a hűtés történetéből

Pályázati felhívás: „Szakmai konferencia szervezése a tejágazat szereplői (termelők, feldolgozók) számára

2013.06.12. 10:07 :: Hűtős autó blog

A Magyar Turizmus Zrt. nyílt pályázati felhívást tesz közzé a 2013. évi közösségi agrármarketing program keretében a(z)

„Szakmai konferencia szervezése a tejágazat szereplői (termelők, feldolgozók) számára”
támogatására
 
I.                   A pályázati felhívást kiíró szerv
 
Magyar Turizmus Zrt.
 
II.                A támogatás célja
 
Cél: A tejágazat szereplői (termelők, feldolgozók) számára szakmai konferencia meghirdetése, megszervezése és lebonyolítása.
Támogatás igénybevételére jogosult az a pályázó természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, aki vagy amely
a)         mezőgazdasági termék előállításával, feldolgozásával vagy forgalmazásával foglalkozik;
b)         megfelel az EK-szerződés 87. és 88. cikke alkalmazásában a támogatások bizonyos fajtáinak a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló 2008. augusztus 6-ai 800/2008/EK bizottsági rendelet (általános csoportmentességi rendelet) (a továbbiakban: 800/2008/EK rendelet) I. mellékletében meghatározott a mikro-, kis- és középvállalkozások meghatározásának;
c)         a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény szerinti ügyfélregisztrációs kötelezettségének eleget tett;
d)         nyilatkozik, hogy a támogatás igénylésekor:
-           nincs lejárt adó-, vagy adók módjára behajtható (illeték-, járulék-, vagy vám), köztartozása (kivéve, ha az adóhatóság számára fizetési halasztást, vagy részletfizetést engedélyezett);
-           nem áll csőd- és felszámolási-, végelszámolási-vagy egyéb, a megszüntetésére irányuló jogszabályban meghatározott eljárás, magánszemély esetében gazdálkodási tevékenységével összefüggő végrehajtási eljárás alatt;
            -           nincs költségvetési támogatás jogosulatlan igénybevétele miatt jogerős határozattal                    megállapított köztartozása.
A támogatás igénybevételének feltétele, hogy a támogatott (kedvezményezett) feltüntesse az MT Zrt. „AMC” logóját és/vagy az „itthon” logóját  minden általa igénybevett megjelenési (hirdetési) felületen. A logók elektronikus úton a XV. pontban megjelölt kapcsolattartótól igényelhetőek.
 
Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a támogatásban kizárólag olyan pályázó részesíthető, aki a jelen felhívásban, valamint a vonatkozó jogszabályokban megjelölt minden feltételnek, követelménynek és kötelezettségnek maradéktalanul megfelel.
Támogatható tevékenységek
  • Helyszín bérlete.
  • A bemutatásra, kóstoltatásra, árusításra szánt minták helyszínre és visszaszállítása (A szállításnál a saját gépjármű használatának költségei nem számolhatóak el, kizárólag megbízási vagy vállalkozási jogviszony alapján kifizetett fuvardíj.)
  • Kóstoltatási eszközök bérlete, vagy egyszer használatos kóstoltató eszközök vásárlása.
  • A rendezvények személyi és technikai feltételeinek (hostess, víz, áram, információ-technológiai eszközök, stb.) biztosítása.
  • Promóciós-, reklám és tájékoztató anyagok (beleértve: meghívók) elkészítése, marketingkampány megszervezése (beleértve: tervezés, gyártás és terjesztés).
  • Reklám, hirdetés különböző médiában, hirdetési felület, adásidő- és felületfoglalás (beleértve: TV, rádió, online felületek, print megjelenések; stb.) – a III/2. pontban rögzített feltételek betartásával.
  • Az akció megvalósításához installáció (beleértve: pult, POS állvány, stb.) biztosítása – bérlés, tervezés, gyártás, kihelyezés.

A pályázatok benyújtásának helye, határideje és módja

A pályázatok benyújtásának helye:
Magyar Turizmus Zrt. AMC Vezérigazgatóság
1115 Budapest, Bartók Béla út 105-113.
Levélcím: 1519 Budapest, Pf. 545.
 
A borítékra kérjük, írják rá: „Szakmai konferencia szervezése a tejágazat szereplői (termelők, feldolgozók) számára”
 
A pályázat meghirdetésének ideje:    2013. június 04.
A pályázatok benyújtásának határideje: folyamatos, de legkésőbb 2013. július 04. napjáig
(A pályázati határidő elmulasztása esetén igazolásnak nincs helye. A benyújtási határidő megtartottnak tekintendő, amennyiben legkésőbb a benyújtási határidő utolsó napján a pályázatot postára adják.)
 
A pályázatok benyújtásának módja: Kizárólag postai úton (beleértve a futárszolgálatot is).
A támogatás jellege és mértéke: vissza nem térítendő, utófinanszírozású, a pályázati tevékenységre maximum 75%-os intenzitású támogatás.
 
Egy pályázat összege minimum 500.000,- HUF, maximum 5.000.000,- HUF, de az akció megvalósítása során felmerülő (támogatható és elszámolható) költségek maximum 75 %-a támogatható. Jelen összegek a Pályázó adóalanyiságától függően nettó, vagy bruttó összegek.
 
Részletes kiírás, további információk: Agrármarketing Centrum

Szólj hozzá!

Címkék: pályázat tejágazat

süti beállítások módosítása