Hűtős autó blog

Országjáráson vitatják meg gazdálkodók, szakmai szervezetek, kutatók, hogy milyen stratégiával érhetnék el a magyarországi sertéságazat megduplázódását - hangzott el a Kossuth Rádió Hajnal-táj című műsorában.

Tervek szerint őszre véglegesítik majd a sertésstratégiát, melyben először a csökkenés megállítása lenne a cél. Ezután kerülhetne sor a piacok építésére, mely által nőhetne a sertések száma is - nyilatkozta Horváth István miniszteri megbízott.

A megbízott a Gödöllőn megrendezett fórumon megjegyezte, hogy tavaly a 6 milliárd forintos állatjóléti támogatást 20 százalékkal, 7,2 milliárd forintra emelték, illetve ezzel egyidejűleg az állattartó telepek korszerűsítésének negyedik pályázati körében több tízmilliárd forintra lehetett pályázni. Beszédébe kiemelte, hogy 2,6 milliárd forintot kívánnak olyan kutatásfejlesztési programokra fordítani, amiben a takarmányozással, illetve a hazai genetika bővítésével, korszerűsítésével foglalkoznak.

Lényeg, a jó minőség

Piacépítés keretén belül vissza kell hozni a magyar gasztronómiába a jó minőségű sertéshúst, de ennek eléréséhez, Horváth István megítélése szerint, az egyik lényeges eleme a jelenlegi csomagolási technológiák továbbfejlesztése, melyet pályázatokkal szeretnének segíteni. Az eltarthatóságot tekintve ugyanis nagyon fontos, hogy milyen a csomagolás.

Gyuricza Csaba, a Mezőgazdasági és Környezettudományi Kar dékánja erkölcsi kötelességének érzi azt, hogy részt vegyenek ebben a folyamatban, mivel - elmondása alapján - olyan szakmai háttér, szakintézetek és kutatási eredmények állnak rendelkezésre, amelyek a sertéstartás jelenlegi helyzete előtt "járnak", amiket be szeretnének majd építeni a programba.

Forrás: Élelmiszer Online

Már az ősember is felfedezte, hogy az ételeket lehet hűtéssel tartósítani. Az őskorban a hó és a jég volt e célra a legalkalmasabb anyag, melyet barlangokban, vagy földbe ásott vermekben tároltak. Kínában, az első évezred előtti időben már eltárolták a jeget.

A zsidók, görögök és a rómaiak földbe ásott gödrökben tárolták a havat és fával, szalmával szigetelték. Az ősi Egyiptomban agyagkorsókat töltöttek tele vízzel, melyet éjszakára a szabadba helyeztek, hogy a víz lehűljön. Indiában a víz párologtatásával hűtötték a levegőt. A párologtatás során az emelkedő molekuláknak megnő a mozgási energiája, ezáltal hűti a környezetet.A kínaiak után a görögök, zsidók és rómaiak is eltárolták a jeget és havat földbe ásott vermekben, amit gondosan szigeteltek.

Az egyiptomiak agyagedényekben tartották hűvösen az ételeket.

Nagy Sándor Libanon hegyeiből szállíttatta a jeget Kairóba, majd földbe ásott vermekben, barlangokban és erre a célra kialakított jégházakban tárolták.

 A középkorban vegyi anyagok, pl. nátrium-nitrát és kálium-nitrát hozzáadásával hűtötték a vizet. Egy 1550-ben készült feljegyzés szerint ezzel a módszerrel hűtötték a bort.

A hűtött italok az1600-as években jöttek divatba Franciaországban. Az egyiptomiak módszere helyett, palackokba vizet töltöttek, és nitrátot tettek. A palack forgatásával feloldódott a nitrát. Ezzel a megoldással alacsony hőmérsékleten tudtak előállítani jeget. A 17. század végére a jeges likőrök és gyümölcslevek rendkívül népszerűvé váltak Franciaországban.

1748 - ban William Cullen a Glasgow-i Egyetemen bemutatta az első mesterséges hűtést: etil-étert gőzölögtetett vákuumban. Az eljárást gyakorlati célokra még nem alkalmazták.

Eredeti angol szöveg

Az egyik legfontosabb feladat a vágóhidak megújítása

A sertéságazatban a magas feldolgozottságú, prémium minőségű áru exportálása a cél a nagy tételek helyett – mondta Kardeván Endre, a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára. A szaktárca és a Szent István Egyetem (SZIE) a sertésstratégia megvalósításáról tartott konferenciát Gödöllőn.

Az élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelős államtitkár közölte: a kormány 2,6 milliárd forintot biztosított a sertéságazat helyzetét javító halaszthatatlan stratégiai intézkedésekre. A problémák között említette, hogy a vágóhidak hatékonysága, technológiai színvonala elmarad a versenytársakétól, a hazai húsipar nehezen tud áremelést érvényesíteni a belföldi piacon, miközben csökken a hazai fogyasztás.

Kardeván Endre hozzátette: a plusz 2,6 milliárd forint mellett számos pályázati lehetőség áll rendelkezésre, és további – részben uniós, részben nemzeti – források nyílnak meg az idén és a következő évben. A kormány célja, hogy a következő 6-7 évben a sertések száma a gazdaságokban megduplázódjon és elérje a 6 milliót. Az egykor 8 milliós magyar sertésállomány a KSH adatai szerint 2011-12-re 3 millió alá csökkent – emlékeztetett.

Az ágazatnak lehetősége lenne az export növelésére, amihez mindenképpen emelni kell a létszámot – mutatott rá Kardeván Endre. A feldolgozó-kapacitás sem megfelelő, ezért az elérhető támogatások részben azt szolgálják majd, hogy a feldolgozó-kapacitás a prémium termékek irányába növekedjen. Megfogalmazása szerint nem a nagy tételek exportálása a cél, hanem hogy minél magasabb feldolgozottságú, magas minőségű árut lehessen kivinni.

A konferenciát köszöntő beszédében Kardeván Endre a legfontosabb feladatok közé sorolta a vágóhidak felújítását. Mint mondta, nagy szükség van korszerű, nagyméretű vágóhidakra és modern feldolgozó üzemekre. Jelezte: a berendezések beszerzéséhez szükséges forrást nemzeti hatáskörben nyújtott vissza nem térítendő támogatás biztosítja. Az államtitkár az elkészült támogatási rendelet-tervezetből a kutatás-fejlesztés kiemelt támogatását említette.

Forrás: Élelmiszer Online

Betegségek az őskorban, ókorban is utolérték az embert, már akkor is keresték a gyógyszereket, gyógyhatású szereket a különböző bajokra. Az ókorban már könyvet is írtak a különböző állati, növényi illetve ásványi eredetű gyógyhatásúnak képzelt anyagokról.

Orvosok, tudósok, feltalálók minden korszakban próbálkoztak különböző gyógyszerek kísérletezésével, melyek gyakran csak placebo hatásuknak köszönhetően gyógyították meg a betegeket.

A tudomány fejlődésével sikerült hatékony szereket is előállítani, melyekre kereslet is mutatkozott. A lovas kocsi megjelenésével nagyobb területekre lehetett szállítani a gyógyszereket.

Dr Peter Mark gyógyszerszállító lovas kocsija az 1890-es évekből. Autója oldalain „Vértisztító sarsaparillát és Mark tüdő balzsamát” tartalmazó szabadalmaztatott gyógyszereit hirdeti.

A festményen Brown doktor kígyó olaját árusító ügynököt látjuk, amint az érdeklődőknek hirdeti jótékony hatásait.

Környezetbarát gyógyszerszállítás Kenyában, teve hátára helyezett napelemes mini hűtőkben.

Ilyen és hasonló módszerekkel nem ajánlatos napjainkban gyógyszert szállítani, hanem inkább erre a célra speciálisan kialakított, hűtő-fűtő berendezéssel ellátott autóban:

Kockázatok és mellékhatások tekintetében kérjük tekintse meg a http://www.rakterhutok.hu/gyogyszerszallito  honlapot!

A kormányzat által elfogadott sertésstratégia alapján 2020-ig a kétszeresére nő a jelenlegi 3 milliós állatállomány, az ágazat helyzetének javítására 2,6 milliárd forintot fordítanak - mondta a vidékfejlesztési miniszter szerdán Keszthelyen.

Fazekas Sándor a témában négy helyszínen tervezett konferenciasorozat első állomásán tartott sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy a 2,6 milliárd forint a sertéslétszám megduplázásán túl 20 ezer új munkahely létrejöttét, exportpiacok keresését és egészséges hazai élelmiszerek termelését segíti.
Ebből az összegből kutatás-fejlesztési programokra 160 millió forint, sertéstenyésztő beruházásokra mintegy 500 millió, az eredetigazolási rendszer és a hatósági nyilvántartás fejlesztésére 200 millió, bel- és külpiaci marketingre mintegy 580 millió fordítható.

A támogatáson túl más kormányzati és agrárpolitikai lehetőségek is vannak - jelezte a szakminiszter. A húsipar talpra állítására három településen 5,2 milliárd forintot szánnak, az állattartó telepek korszerűsítésre pedig mintegy 20 milliárdot hasznosíthat a sertéságazat, továbbá az uniós forrásokat is fokozottabban kívánják felhasználni ezekre a célokra.
Fazekas Sándor az MTI kérdésére közölte: a vágóhidak adatai alapján évente 4,3 millió sertést vágnak, a jelentős import mellett azonban Magyarország exportőr is. A nyomonkövetési rendszer azonban még nem állt fel, ezért nem pontosak az adatok, például a legfrissebb számok azt mutatják, hogy 251 ezer koca van most az országban, ezért akár 3,5 millió is lehet a sertésállomány valódi létszáma - fejtette ki.
Hozzátette: a termelők szerint 20, 30 vagy akár 40 százalék is lehet a feketegazdaság aránya, ezért kell a tisztánlátáshoz nyilvántartás és a nyomonkövetés, ami alapja lehet a minőségbiztosításnak. "Az ágazatot az alapoktól kell rendbe tenni" - mondta.
Horváth István, a Vidékfejlesztési Minisztérium sertésprogramért felelős miniszteri megbízottja elmondta, hogy a sertéslétszám növelésével együtt a fogyasztást is bővíteni szeretnék, az első évben már mintegy 10 százalékkal. Nagyjából 25 éve még évente 60 kilogramm sertéshús volt az éves átlagfogyasztás, ami mára 27 kilogrammra csökkent, miközben Ausztriában 58 kilogramm.
Újfajta fogyasztási kultúrát is szeretnénk propagálni Magyarországon, továbbá a kelet-európai és a távol-keleti piacokat elérni - jelezte a miniszteri megbízott.
Horváth István elmondta, hogy az Európai Unió által az utolsó pillanatban megvétózott, a sertéságazatra vonatkozó fordított áfa-szabályok kiváltására új alternatívát dolgoznak ki: 5 százalékos áfakulcsra tesznek javaslatot a fordított áfa helyett olyan területek esetén, amelyek a költségvetésen csak átmenő forrásokat jelentenek, kiesést tehát nem okoznak.
Friedler Ferenc, a Pannon Egyetem (PE) rektora a sajtótájékoztatón felidézte, hogy az egyetem és a Georgikon Kar szervezete - Európa egyik legrégebbi agrároktatási intézményeként - működésében jelentős szerepet játszik a kutatás, a fejlesztés, s a vidékfejlesztési területeken markáns módon kíván közreműködni. Jelezte, hogy az egyetem és az agrártárca közötti, a sajtótájékoztató keretében aláírt együttműködési megállapodás is ezt a célt szolgálja.
Dublecz Károly, a Georgikon Kar dékánja arról beszélt, hogy a kar egy kisüzemi, háztáji sertésprogramot dolgozott ki, amely a régió néhány kistelepülésén már működik. Kis családi üzemekben szeretnék újra megteremteni a sertéstartás feltételeit, amelyhez helyi vágó- és értékesítőhelyek kapcsolódnak, lerövidítve ezzel a kereskedelmi láncot, s mindezt a minőség garanciájaként szolgáló védjeggyel ellátni. Hangsúlyozta, hogy ebben a rendszerben érdekközösséget alkotnak a szereplők, vagyis a termék-előállítás hasznát senki nem fölözné le és senki nem hozhatja hátrányos helyzetbe a másik szereplőt.

Forrás: Élelmiszer Online

Egyik leggyakrabban hűtős autóval szállított élelmiszer a hús-, illetve a húskészítmények.

Régen, a hűtőberendezések kora előtt még jéggel oldották meg a hűtést.

Gyűjtöttem néhány érdekes példát a témához.

Elsőként egy vasúti hússzállító vagon képét mutatom be, 1870-ből. A vagon két végén jéggel feltöltött tankok hűtik a raktérben szállított húsokat, élelmiszert.

A következő képen egy hússzállító teherautót látunk az 1950-es évekből, Angliából.

Az utolsó képen egy rendhagyó furgon: „The Beef wagon”

Hússzállításnál különösen fontosak a higiéniai előírások betartása. Amennyiben más jellegű élelmiszert is szállítanak a raktérben, azt külön kell választani. HACCP segédletet a http://www.rakterhutok.hu/haccp_segedlet honlapon talál.

Hússzállító autók kialakításával kapcsolatban a http://www.rakterhutok.hu/rakterhutes honlapon talál információkat.

Ötszázalékos áfakulcs bevezetését javasolja a sertéságazatban a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) a fordított áfa brüsszeli vétója után. A tárca javaslatáról folynak az egyeztetések a Nemzetgazdasági Minisztériummal (NGM) – mondta a sertésstratégia végrehajtásáért felelős miniszteri biztos.

Horváth István kifejtette: az egyeztetések lezárását követően a javaslat április végéig kormány elé kerül. Mint elmondta, Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter bízta meg őt azzal, hogy a tárca javaslatáról egyeztessen az NGM-mel. A nemzetgazdasági tárca a javaslat lényegével egyetért a miniszteri biztos szerint.

Horváth István kifejtette: a Vidékfejlesztési Minisztérium javaslata szerint a TEAOR-számokkal jól lehatárolt, a sertéságazathoz kapcsolódó termékköröknél tervezik bevezetni az ötszázalékos áfakulcsot, így például az élősertés, a félsertés, a takarmány vagy a szójadara esetében.

A miniszteri biztos elmondta: ezek a termékek az ágazat és a költségvetés szempontjából átmenő tételeket jelentenek, hiszen az ágazat szereplői befizetik, majd visszaigénylik a forgalmi adót. Hozzátette: a költségvetésben jelentős kiesést a 27 százalékos áfa ötszázalékra mérséklése nem okoz, miközben a minimális áfa kifehéríti az ágazatot, kiszűri az áfát jogosulatlanul visszaigénylőket. Az új adókulcs bevezetése növeli a hazai sertéstermelők versenyképességét, a húsüzemek többsége ma azért vásárol külföldön félsertést, mert nem kell megfinanszírozni a 27 százalékos áfát – hangsúlyozta.

Horvát János hozzáfűzte: a nem áfakörös termelők esetében a kompenzációs felár több mint öt százalék, ami adott esetben okozhat kiesést a költségvetésben, erről még nem zárultak le az egyeztetések, azonban az új rendszer hozadéka jóval meghaladja a kompenzációs felárból adódó kiesést.

Forrás: Élelmiszer Online

Közös promóció a belföldi tejfogyasztás ösztönzésére

A magyar tejágazat megerősítése a cél, mielőtt várhatóan 2015-ben megszűnik az unióban a tejkvóta-rendszer – mondta Budai Gyula, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) parlamenti ügyekért felelős államtitkára.

Az államtitkár azt követően beszélt erről, hogy egyeztetett a tejágazat és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara vezető tisztségviselőivel a tejágazat helyzetéről és az ágazat stabilizálásáról.

Egyöntetű volt a vélemény, hogy a belföldi tejfogyasztást ösztönözni kell az ágazat megerősítése érdekében. Ezért döntés született arról, hogy a dinnyéhez és az almához hasonlóan a magyar tej fogyasztásának növelésére is közös promóciós kampány kezdődik a közeljövőben – tájékoztatott Budai Gyula.

Istvánfalvi Miklós, a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke elmondta, hogy a múlt évben kezdődött egyeztetések eredménye máris kézzelfogható, mivel a tejfelvásárlás 6 százalékkal emelkedett az elmúlt időszakban. A tejelő tehenek száma és a kettős hasznosítású állomány is nőtt.

Közölte, most összesen 253 ezer tejelő tehén van Magyarországon, a tejtermelés éves szinten mintegy 1,6 milliárd litert tesz ki, míg a magyar feldolgozók által felvásárolt tej mennyisége 1,3-1,4 milliárd liter. A tej terméktanács elnöke szerint a termelői ár kissé emelkedett a múlt évben, de az önköltség növekedése is jelentős, mintegy 20-25 százalék volt.

Zászlós Tibor, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara mezőgazdaságért felelős alelnöke arról beszélt, hogy a csapadékos időjárás miatt több átmeneti intézkedésre is szükség van annak érdekében, hogy a csapadék okozta kár ne növekedjen.

Többek között említette, hogy a gyepek felülvetésének tilalmát átmenetileg fel kellene függeszteni, sőt a munkaidőt korlátozó intézkedéseket is módosítani kellene. Szerinte ezekre azért van szükség, hogy amennyiben a határban a munkavégzés lehetővé válik, úgy minden rendelkezésre álló időt ki lehessen használni. A módosításokra várhatóan a köztestület javaslatokat is tesz majd.

Kis Miklós, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara általános alelnöke azt emelte ki, hogy mind a termelőket, mind a feldolgozókat megfelelő módon fel kell készíteni 2013-2014-ben arra, hogy 2015 után várhatóan megszűnik az EU-ban a tejkvóta-rendszer. Utalt arra is: a köztestület részt kíván venni a következő uniós költségvetési időszak magyarországi forráselosztásának kidolgozásában.

Mélykuti Tibor, a Tej Terméktanács társelnöke azt hangoztatta: erős magyar élelmiszeripar nélkül nem lehet erős magyar tejtermelés. Emellett aláhúzta, hogy a nyersanyag kivitele helyett a feldolgozott termékek exportját kell fokozni. Ez ugyanis szerinte munkahelyteremtő és -megtartó erő a tejágazatban.

A társelnök a magyar tej promóciójáról szóló elhatározást is üdvözölte, mondván, hogy az elmúlt években jelentős mértékben növekedett az importált tej mennyisége a belföldi piacon. Példaként említette, hogy a Magyarországon forgalomban lévő UHT, tartós tej 85 százaléka külföldről származik. Jelezte ugyanakkor, hogy ez az arány korábban meghaladt a 90 százalékot, azaz a helyzet javul, ha kismértékben is.

Budai Gyula megjegyezte: az ágazati szereplőkkel várhatóan havonta találkoznak majd a jövőben. A következő találkozón a szarvasmarha- és a húsmarha-ágazat szereplői közösen vesznek majd részt, mivel nagy az átfedés a két terület között.

Forrás: Élelmiszer Online