A megnyitó előtt, nulladik napi rendezvényként került sor a Kaposvári Állattenyésztési Napokon arra a sertéstenyésztői fórumra, amely utolsó állomása volt a Vidékfejlesztési Minisztérium által meghirdetett sertésprogram több helyszínen rendezett szakmai konferenciáinak. A Horváth István, a sertésprogram koordinálását felügyelő miniszteri biztos vezetésével tartott tanácskozáson résztvevő sertéstenyésztők, élelmiszeripari szakemberek, és nem utolsó sorban tudományos kutatók az ágazat jelenlegi helyzetéből kiindulva vették sorra azokat a teendőket, amelyek révén a sertésprogram megvalósítható.
Hazánkban jó tíz éve folyamatosan csökken a sertésállomány. A helyzet tarthatatlanságát mutatja, hogy hazánkban az egy lakosra jutó éves sertéshús-fogyasztás 25 kg, míg például a szomszédos Ausztriában 58 kg. Ehhez még vegyük hozzá azt, hogy a becslések szerint e csökkent mennyiség fele importból származik.
Kihasználatlan vágóhidak
A sertéstenyésztést szolgáló stratégiai intézkedések egyikeként a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) 2012-ben felmérte az ágazat kapacitásait. E szerint az úgynevezett nagy létszámú sertéstelepek száma 766, az onnan kibocsátott kocalétszám 223 ezer, és másfél millió a hízóállatok száma. A kisüzemeket tekintve: 9283 gazdálkodó, összesen mintegy 28 ezer kocát tart, több mint 22 ezer gazda 130 ezer hízót állít elő. A számokból is látható, hogy óriási arányeltolódás mutatkozik a nagyüzemek javára. A vágókapacitások 7,8 millió sertés vágására elegendőek, ami a programban tervezett 6 milliós állományhoz bőven elegendő lenne. Nagyobb gond, hogy a vágóhidak jelentős része elavult. Egyrészt felújításra lene szükség, másrészt modern, nagyméretű vágóhidak kellenének, de még inkább a magas feldolgozottsági fokú termékek előállítására alkalmas korszerű feldolgozók hiányoznak. A feldolgozóipar helyzetét javító, a technikai színvonal emelését segítő berendezések beszerzésének támogatásához a források 2013-ban de minimis támogatás formájában érhetők el. Ez csak részben megoldás, alapvetően egy-két nagy, akár évi többmillió sertés vágására alkalmas vágóhíd oldaná meg a helyzetet.
Amint elhangzott, a Bona-farm vállalatcsoport tervez egy ilyen beruházást, ahol a saját, illetve integráció keretében előállított sertéseket vágnának le. Hozzátartozik, hogy nemzetközi méretekben még ez sem számít nagy vágóhídnak, hiszen a fejlett sertéstartással rendelkező országokban akár 8-10 millió állat vágására alkalmas üzemek is léteznek. Az mindenesetre tarthatatlan, hogy jelenleg a húsüzemeink 30 százalékos kihasználtsággal működnek, ami természetesen visszahat az egész rendszerre.
Szigetelt, hűtős hússzállító autó hőstop PVC szilikonfüggönnyel:
http://rakterhutok.hu/hoszigeteles
A teljes cikk megtekinthető: Magyar Mezőgazdaság
