Jeget először 1799-ben szállítottak kereskedelmi céllal Amerikában. Sajnos nem sok maradt belőle, mire megérkezett a célállomásra.
Az 1800-as évek első felében angol Frederick Tudor és Nathaniel Wyeth meglátta az üzleti lehetőséget a jég szállításában. Tudor – akit a „jég királyának” neveztek később – a jég hajóval való szállítására fókuszált trópusi éghajlaton. Szigetelő anyagokkal és jég házak építésével kísérletezett, így az olvadási veszteségeket sikerült 66-ról 8 százalék alá csökkentenie. Wyeth kidolgozott egy módszert, amellyel gyorsabban és olcsóbban tudták egységes blokkokba vágni a jeget, ezzel átalakította a jég ipart és lehetővé tette, hogy gyorsítsa a kezelési technikákat a tárolás és szállítás terén, mindezt kevesebb hulladékkal.
1908, Jég szállítás Párizsban
1805-ben egy amerikai feltaláló, Oliver Evans tervezte az első hűtő gépet, mely folyadék helyett gőzt használt.
1820-ban egy Michael Faraday nevű feltaláló arra a felfedezésre jutott, hogy a sűrített és cseppfolyósított ammónia hűteni képes, amikor a cseppfolyósított ammóniát elpárologni hagyják.
1835-ben Jacob Perkins szabadalmaztatta etil-éteres hűtőgépét.
Jacob Perkins hűtőgépe
1842-ben az amerikai orvos, John Gorrie egy floridai kórházban tervezett és épített a kórtermekbe egy levegő-hűtő berendezést sárgalázas betegek kezelésére. A készülék kompresszoros technológiával működött. John Gorrie felhagyva orvosi praxisával, hosszas kísérletezés után, 1851-ben szabadalmaztatta művét.
John Gorrie gépe
A hűtők kereskedelmi forgalmazását egy amerikai üzletember, Alexander C. Twinning kezdeményezte 1856-ban. Röviddel ezután, az ausztráliai James Harrison bevezette a gőzkompressziós hűtést, melyet ekkor elsősorban a húsfeldolgozó- és söriparban tudtak hasznosítani.
James Harrison gépe
A francia Ferdinand Carré 1859-ben szabadalmaztatta ammóniás abszorpciós hűtőgépét. Az ammónia alkalmazása jóval alacsonyabb hőmérsékletek és nagyobb fajlagos hűtőteljesítmény elérését tette lehetővé. A háztartásokban nem alkalmazták az esetleges ammóniaszivárgás miatt. Nagyobb hűtőközpontokat alakítottak ki, és az ezekben előállított jeget szállították az otthonokba, ahol hűtődobozokban tárolták.
1874, újsághirdetés Angliában
