A hőszigetelés kialakulása
A hőszigetelés igénye az emberrel egyidős. Már az időjárásnak kiszolgáltatott ősember is védte magát: ruhát készített és barlangba húzódott, hogy elszigetelje és védje magát a környezet veszélyeitől és az időjárás viszontagságaitól.
Ahogy azt már korábbi bejegyzésünkből tudjuk, a hűtés történetében a hűtő anyagokkal párhuzamosan felmerülő kérdés volt a hőszigetelés. Az ókorban a földbe ásott vermekben tárolt jeget, havat fával és szalmával szigetelték.
Az ember már évezredekkel ezelőtt felismerte a földbe vájt, földdel fedett házak előnyeit. Nem csak a vadállatoktól védte őt, hanem télen jól be lehetett fűteni, nyáron pedig kellemesen hűvös klímát biztosított.
Földdel fedett veremház
Nádtetős veremház
Hogyan alkalmazkodnak az állatok?
Az időjáráshoz az ember mellett az állatok is megtanultak alkalmazkodni. Az ember a nyári melegben izzadással adja le a felesleges hőt, míg pl. a kutya a testét borító szőrzet helyett a száján, lihegve. A madarak vékony bőre nem tartalmaz izzadságmirigyeket, így a torkuk rezegtetésével védekeznek a túlhevülés ellen, ami az emlősök lihegéséhez hasonlóan működik.
A téli hideg időben a madaraknál a tollazat, az emlősöknél a szőrzet biztosítja elsősorban a hőszigetelést, egyéb más funkciók mellett. A tulajdonképpeni hőszigetelő hatást a tollak és szőrszálak között fogva tartott levegő fejti ki, így a szőrzet és a tollazat hőszigetelő képessége elsősorban attól függ, hogy mennyi levegőt tud csapdába ejteni.
A számszerűen kifejezhető hőszigetelő képesség szempontjából a legjobban a sarki farkas, a hiúz és a rénszarvasok teljesítenek, de a jegesmedve és a pézsmatulok sincs sokkal lemaradva tőlük. A jegesmedve bundája olyan jól szigetel, hogy a jegesmedve gyakorlatilag nem veszít hőt az orrának felületét leszámítva, hőkamerával majdnem észrevehetetlen a hideg tájban.
Persze ha az állatok vízbe kerülnek, és a szőrzet, vagy a tollazat vizes lesz, illetve a víz alatt a nyomás kipréseli a bennük fogva tartott levegőt. Ezért azok az állatok, amelyek hideg égövben élnek, de a vízben is sok időt töltenek, a bőrük alatt vastag zsírréteget növesztenek, ami ugyancsak jó hőszigetelő, ráadásul tápanyagraktárként is szolgál. Ezért lehetséges, hogy a sarkvidéki fóka- és cetfajok is jól viselik a hideg tengervizet.
Hogyan szigetelünk a huszonegyedik században?A mesterséges anyagok létrehozásakor is többnyire a természetes anyagok tulajdonságait utánozzák. Épületek, járművek hőszigetelésére használt anyagok hasonló elven működnek, ahogy az állatoknál a szőrzet, tollazat, illetve a zsírréteg.
Amikor hőszigetelésről beszélünk, elsősorban az épületek szigetelésére gondolunk.
Ebben a bejegyzésben inkább a járművek, pontosabban hűtőautók szigetelésére koncentrálunk. Kanyarodjunk vissza kicsit oda, amikor még a vermekben tárolták a havat, és fával, szalmával szigetelték. Ahol hűtött anyag van, ott egyúttal felmerül a hőszigetelés kérdése is.
A hőszigetelés mint fogalom jelentése: két eltérő hőmérsékletű tér (például a kültér és az épületbelső) között fellépő hőközlés gátlása, jellemzően nagy hőellenállással rendelkező szerkezettel.
Egy hűtőberendezéssel felszerelt jármű esetén a raktér hőszigeteléséről beszélünk. A hűtött áru szállítás során fontos szempont, hogy a szállított árunak állandó és megfelelő hőmérsékletet biztosítsunk a raktérben. A járműszigetelés segíti a raktérhűtő berendezés által kialakított hőmérséklet megtartását.
A raktér belső vázszerkezetére felvitt üvegszál erősítéses műanyag bevonat egybefüggő, vízzáró felületet biztosít.
Raktér szigetelése
Szigetelt raktér
Szigetelt raktér
Szigetelt dobozos hűtős felépítmény
Raktér szigetelés bővebben: http://rakterhutok.hu/hoszigeteles
Források:
http://hu.wikipedia.org/wiki/Hőszigetelés
http://hu.wikipedia.org/wiki/Hőszabályozás
