1. tévhit: a tej hizlal.
"A tej és tejtermékek fogyasztása erősen ellenjavallt a vaj kivételével. A testkontroll diéta szerint a tej nem alkalmas emberi fogyasztásra, szervezetünk képtelen ennek a megemésztésére" - írta két hónapja egy ismert online életmód magazin.
"A valóság azonban az, hogy tejfogyasztás és aktív életmód mellett nem hogy hízunk, hanem csökken a test zsírszövetállománya" - jelentette ki dr. Szűcs Erzsébet. A szakember szerint 2 deciliter 1,5 százalék zsírtartalmú tej energiatartalma mindössze 120 kcal, ami két nagyobb alma kalóriatartalmával egyenértékű. "Ráadásul egy korábbi, hat évig tartó klinikai vizsgálat azt is megállapította, hogy a testtömeg gyarapodásának két fontos kockázati tényezője a kevés alvás és az alacsony kalciumbevitel" - tette hozzá.
Miháldy Kinga, az OÉTI dietetikusa, cáfolta azt is, hogy szervezetünk nem képes a tejet megemészteni. Tény, hogy aki felnőttként csak elvétve fogyasztja, akadhatnak problémái megemésztésével, de aki rendszeresen iszik tejet, annak szervezete hozzászokott, így nincsenek a tejjel gondjai.
2. tévhit: a tej csontritkulást okoz.
"...a tehéntej emésztéséhez sok kalciumra van szükség, így épp a fordított hatást érjük el a tejfogyasztással, jobb híján a csontjainkból vonja ki azt a szervezet. Innen nézve talán nem meglepő, hogy a legnagyobb tejtermék-fogyasztó országokban a legmagasabb a csontritkulás aránya" - írta egy népszerű online női magazin tavaly szeptemberben.
A valóság azonban az, hogy a tejben található kalcium segít a csontritkulás megelőzésében. "A tej ideális kalciumforrás, mert benne optimális és jól emészthető formában van jelen fehérje, tejzsír, D-vitamin, foszfor, egyéb vitaminok és ásványi anyagok" - mondta dr. Szűcs Erzsébet. A tej tehát ideális közeg, hogy a benne lévő kalcium felszívódjon, és beépüljön csontjainkba. Ezt támasztja alá az a 2002-es kutatás, amely azt találta, hogy a tejivó gyerekek magasabbra nőttek, nagyobb volt a csonttömegük és a csontok ásványianyag-tartalma.
A napi szükséges 1000-1200 mg kalcium bevitelére a szakemberek a tej mellett zsírszegény sajtok fogyasztását ajánlják.
3. tévhit: a tej szív- és érrendszeri betegségeket okoz.
"A felnőttek esetében ízületi gyulladás, szív-érrendszeri betegségek, arc- és homloküreg gyulladás, valamint a lymphoma és a rák kialakulásának elősegítése áll a bűnlajstromon" - írta tavaly szeptemberben egy ismert online női magazin.
Ezzel szemben egy 22 éven át tartó japán vizsgálat azt találta, hogy a rendszeresen tejet ivóknál 50 százalékkal kevesebb agyvérzés történt. Egy 2002-es magyar kutatás szerint a tejben lévő szfingolipid növeli a HDL-koleszterin (védő) szintet, ami a konjugált linolsavval (CLA) együtt csökkenti a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát.
"Azt is tudjuk, hogy a kalcium a tejfehérjékkel együtt, illetve a magnézium és a kálium csökkentik a vérnyomást, a tejben lévő D-vitamin pedig gátolja az érszűkületek kialakulását" - tette hozzá a főorvos.
4. tévhit: A dobozos tejeket vízzel hígítják és tartósítószerrel tömik, hogy eltarthatók legyenek
Ezzel szemben a tény: a Magyar Élelmiszerkönyv rendelkezése alapján csak arra a termékre írható rá, hogy tej, amely kizárólag tejet és semmi mást (sem tejport, sem vizet) nem tartalmaz.
5. tévhit: Az ultrapasztőrözött (UHT) tejben sok a tartósítószer, ráadásul a legvadabb, a magas E számú készítmények hemzsegnek benne.
Ehhez képest az az igazság: az UHT tejek nem a tartósítószerek miatt tarthatók el hosszú ideig, hanem a hőkezelési eljárás és a csomagolás következtében, ami megakadályozza, hogy a tej fénnyel és levegővel érintkezzen. Az UHT technológia, vagy másképpen ultrapasztőrözés során a tejet 2-3 másodpercen át 135-137 fokra hevítik, majd gyorsan lehűtik. Az eljárás során az összes mikroorganizmus elpusztul, így a kezelt tej szobahőmérsékleten 3-6 hónapig eltartható lesz.
Forrás: http://hajraegeszseg.hu/cikk/2013-01-21/tejek-es-tevhitek
