Hűtős autó blog

Zalaegerszeg - Élelmiszeripari feldolgozók, alapanyag előállító termelők bizonygatják, mindenki számára hasznos lenne az ágazatot sújtó forgalmiadó csökkentése. Egy tanulmány szerint a 12 százalékos áfakulcs alternatívát jelenthet a jelenlegi 27-tel szemben.

Nem sok dologról mondhatjuk el, hogy mindenki utánunk kullog:

az uniós áfa-sorrendről igen

A hírek szerint az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) által készített tanulmányt vizsgálja a Nemzetgazdasági Minisztérium, döntés nem született a témával kapcsolatban. Bár az adórendszerben a legnagyobb bevétel az áfából származik, a szakmai szervezetek azt bizonygatják, hogy az alapvető élelmiszerek áfa-csökkentésével többet nyerne mindenki.  Javulhatna az élelmiszer előállítók versenyhelyzete, csökkenteni lehetne az ágazatban, főleg a hús előállítás területén elhatalmasodott feketepiacot. Továbbá, ha érezhetően csökkenne a forgalmi adó, általa a fogyasztói árak is, az mérsékelné az inflációt.

A Végh Farm Zala Kft. pakodi sertéstelepéről évente 40 ezer darab hízót értékesít. Végh Zsolt, a cég egyik ügyvezetője szerint mindenképpen jó lenne, legalább a környező országokban alkalmazott áfa mértékére levinni nálunk is a forgalmi adó mértékét. - A jelenlegi helyzet egyrészt sok visszaélésre ad alkalmat, továbbá a hazai termelők számára versenyhátrányt eredményez. Külföldről gyakorlatilag áfa nélkül be tudják hozni a félsertést és az egyéb élelmiszert is. A nagy áfa-különbségek megteremtették azt a kiskaput, hogy aki meg tudja oldani, és külföldről hozza be a húst, az akár tíz százalékkal olcsóbban tudja kitenni az üzletében a terméket. Mi a sertéseink 99 százalékát kivisszük az országból, mivel a volt hazai vevőink, a húsfeldolgozók fizetési gondokkal küzdenek - közölte az ügyvezető. Elmondta továbbá, hogy üdvözlik az április 1-től a sertés ágazatban is bevezetésre kerülő fordított áfa rendszerét, amitől ugyancsak a piac tisztulása várható. Az áfa-csökkentés ezt tovább erősítené. Sőt, ők a húsárakat is mérsékelnék, legalábbis a saját üzletükben.

Mit eredményez a jelenlegi forgalmi adó 27 százalékos kulcsa, illetve mit lehetne nyerni a mérséklésével? - tettük fel a kérdést Éder Tamásnak, a Hússzövetség elnökének is.

- Mi az áfa-csökkentést évek óta azért ösztönözzük, mert piactisztulást várunk tőle az élelmiszer gazdaság minden ágazatában, és az ágazat fejlődéséhez ez nélkülözhetetlen. Ma Magyarországon az élelmiszerek nagy többsége esetében olyan verseny alakult ki, ami irreális körülményeket teremt a piacon, köszönhetően annak, hogy a versenyben azok nyernek, akik kisebb nagyobb mértékben, vagy teljesen képesek az áfát elcsalni. Ezáltal egyúttal olyan reprezentatív árszint alakul ki, ami a közgazdasági törvényszerűségekkel, költségekkel nem igazolható - közölte. A szövetség vezetője elmondta továbbá, hogy alapvetően ennek a szituációnak a változását várják az áfa-csökkentéstől. De ez csak érdemi csökkentés mellett képzelhető el.

Tavaly létrehozták a Fórum az Alapvető Élelmiszerek Áfájának Csökkentéséért nevű szakmaközi szervezetet, amely  10 százalék alatti áfa-szintet tűzött ki, mint elérendő célt. Hozzátette, az AKI anyagát még nem látta, de a 12 százalékos áfa-kulcs bevezetése is érdemi előrelépés lenne. Éder Tamás érdeklődésünkre megerősítette, a magas élelmiszer-áfának egyértelműen köze van az ismert nagy magyarországi húsfeldolgozók csődjéhez. Mint elmondta, e nagyvállalkozásokban már olyan számítástechnikai rendszerek működnek az áru nyomon követése érdekében, amelyek lehetővé sem tennék az adóval történő manipulálást. Másoknak - elsősorban kisebb vállalkozásoknak - viszont módjuk van a kreatív adóelkerülésre. Arra a kérdésünkre, mit gondol, várható-e, hogy a kormány enged a már több oldalról is megnyilvánuló kéréseknek, válaszként elmondta, az áfa csökkentéséért létrehozott szakmaközi fórum tavaly ősszel megkereste a kormányt a javaslatával. Olyan javaslatot tettek, amely számításaik szerint nem okozott volna bevételi kiesést a büdzsének. De erre a felvetésre máig sem kaptak hivatalos választ. S hogy a hazai kereskedelem meghatározó részének mi a véleménye a kérdésről?

A 27 százalékos áfa-kulcs rettenetesen káros, mert erősen ösztönöz a feketézésre, továbbá fékezi az élelmiszerpiac fejlődését. Ezzel pedig visszahat a mezőgazdasági termelőkre is - foglalta össze véleményét Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára. Egy áfa-csökkentés után a főtitkár szerint költségvetési hiány keletkezne, de egy idő után a forgalom bővülése, illetve a feketepiac visszaszorulása ezt kipótolná.A tejipar ma az egyik kedvezményezett ágazat a tej és a tejtermékek 18 százalékos áfa-kulcsával. Azonban, mint Besenyei Ferenc, a sajtgyártó Pannontej Zrt. elnöke érdeklődésünkre elmondta, a jelenleginél alacsonyabb, egységes élelmiszer adószintben érdekeltek. Ő is állást foglalt amellett, hogy a mezőgazdaság és élelmiszer ágazat területén ez a feketegazdaság visszaszorításának legfontosabb eszköze. - Egy ilyen lépésnek az árakban is meg kell jelenni, ami fogyasztásélénküléshez vezetne. Emelkedne a nyerstej iránti kereslet, és a jelenleginél magasabb felvásárlási árat kapnának a tejtermelők is - mondta a Pannontej elnöke.

Hajdu Péter http://duol.hu/hirek/aki-nem-csal-tonkre-megy-1520220

Készítettem egy válogatást érdekes fagylaltos autókból, leginkább régiekből. A mai fagylaltos autók elég változatosak, leginkább giccsesek.

Nézzünk néhány veterán példányt:

1. Chevrolet fagyis autó 1965-ből

2. Carnation cég tejes és fagyis autója

3. Régi fagylaltos autók

4. Érdekesség napjainkból

5. Úszó fagylaltos autó London szeme előtt

Ön is fagylaltos autót szeretne? További információk mozgóbolt kialakításával kapcsolatban a http://rakterhutok.hu/mozgobolt honlapon.

Tetszett a bejegyzés? Olvassa el tejes autókról készült posztunkat is. http://hutosauto.blog.hu/2013/02/06/itt_jon_a_tejes

Képek forrása: 1. 2. 3. 4. 5.

Már biztosa is van a sertésprogramnak: Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter Horváth István fideszes képviselőt, Szekszárd polgármesterét bízta meg a feladattal, aki igen optimista.

Horváth István az új miniszteri biztos, ő felügyeli a kormány sertésstratégiájának végrehajtását - jelentette be Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter szombaton Budapesten a VI. mangalicafesztivál megnyitóján a Szabadság téren. Horváth István (Fidesz), az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának fideszes alelnökét, Szekszárd polgármesterének nem kisebb a feladata, minthogy négy év alatt megduplázza a mai sertésállományt. A helyszín persze kötelez, ezért a biztos és a miniszter is központi kérdésként kezelte a mangalica tenyésztést és termékeket. Mondván nemsokára már az USA-ba és az oroszokhoz is exportálhatjuk e disznó húsát. Ugyanakkor az országban 3 milliónál kevesebb disznó van, ebből alig 60-70 ezer lehet a mangalicák száma.

De a lényeg: Fazekas leszögezte, hogy már az idén nőni fog az állomány, mert a kormány adott ehhez 2,6 milliárd forintot. A stratégiában az szerepel, hogy ma egy koca és szaporulata férőhelye, tartása, beállítása egy évben 1,2 millió forintba kerül, azaz a 2,6 milliárd forintból az idén 2100-2200 kocával és jó esetben 40 ezer hízóval lehet számolni. Vagyis ebből a pénzből maximum 42 ezer körüli állománybővülést lehet elérni.

A biztos nagyobb szerepet szánhat ennél a fogyasztóknak, mert többször is hangsúlyozta, hogy magyar embernek, magyar feldolgozónak magyar sertést kellene fogyasztania. Ez viszont gazdaságossági szempontok mellett lehetséges csak: ha olcsóbb a magyar sertés, akkor azt veszik a feldolgozók és a lakosság is. Ha nem, marad a mai helyzet: olcsóbb a német, dán, holland disznó, mint a magyar. Különösen igaz ez a lakosság többségének túl drága, igaz jó minőségű mangalica termékekre is. Ma csak a jól keresők engedhetik meg maguknak a különleges minőségű mangalica sonkát, kolbászt, szalámit, töpörtyűt, szalonnát.

Horváth elhívta a figyelmet arra, hogy a sertésprogramban meg kell találni a mangalica helyét, kulcsszerepet kell neki biztosítani, mivel csak akkor lehet sikeres a program, ha a múlt értékeit sikerül megőrizni, az ezekben rejlő lehetőségeket pedig ki lehet használni.

Tóth Péter, a Mangalicatenyésztők Országos Egyesületének elnöke korábban az MTI-nek elmondta: az új piaci lehetőségek megnyílásával néhány éven belül akár meg is duplázható Magyarországon a mangalicák száma. Most mintegy 9000 kocát tartanak nyilván az országban, a mangalicahízók száma pedig 50 ezer körül van.

Forrás: Szabad Föld Online

Az agrártárca szeretné elérni, hogy a magyar sertésállomány 2017-ig a duplájára emelkedjen, amelyhez a sertésprogram biztosít szakmai kereteket, és amelynek megvalósításához 2,6 milliárd forint forrás áll rendelkezésre - mondta a vidékfejlesztési miniszter a Spar Magyarország Kft. bicskei húsüzemében tett látogatásán.

A kilátásokat a miniszter biztatónak nevezte. Kifejtette: Orbán Viktor miniszterelnök moszkvai látogatása után mennyiségi ugrás várható az orosz piacokon, és érdeklődés mutatkozik a minőségi magyar sertéshúsok és -készítmények iránt Kínában és Távol-Keleten is - mondta a miniszter.

Fazekas Sándor hangsúlyozta, hogy a sertésállomány növeléséhez az idén megteszik a szükséges lépéseket. Példaként említette a minőségi magyar sertés tanúsító védjegy és nyomon követési rendszer kiépítését, a termékpálya szervezettségének növelését, valamint a genetikai állomány javítását.

A miniszter a többi húságazattal kapcsolatban elmondta: mindenhol stabilizálódott vagy növekedett az állatlétszám. Az idén további bővülésre számít a szarvasmarha, a kis kérődzők, a juhok és a baromfi esetében is.

Horváth Ferenc, a Spar csoporthoz tartozó Tann Magyarország Kft. bicskei húsüzemének vezetője közölte, hogy a 7900 négyzetméteres üzemben 250 embert foglalkoztatnak. Évente kétezer darab szarvasmarhát és 300 ezer sertést dolgoznak fel. Utóbbiból 200 ezer saját darabolás. A hazai húsbeszerzés aránya 2012-ben 64 százalék volt, ezt 2015-ig szeretnék 90 százalékra emelni.

Évente hétezer tonna saját márkás húskészítményt gyártanak és nyolcmillió tálca húst csomagolnak. A cég éves forgalma eléri a 21 milliárd forintot.

A tejet régóta szállítják házhoz, ennek történetét nézhetjük végig az alábbiakban képekben - a teljesség igénye nélkül.

Kezdetben tejes kocsival:

1. Tejes kocsi 1920-ból

2. Tejes kocsi 1903-ból, New Orleans3. Tejes kocsi 1915-ből, Anglia

4. Tejes kocsi 1950-ből

5. Tejes autó 1916-ban, Amerika

Újdonság az ellenőrzött, pasztörizált tej.

6. Tej szállítás teherautóval az 1950-es években, Wellington

7. Martin Century Farms tejes hirdetése 1958-ból

8. Divco tejes autó 1957.

9. Divco tejes autó 1965-ből

Képek forrása:

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.

Hűtős autó. Számunkra egyértelmű, hogy milyen egy hűtős autó, de nézzünk egy másik alternatívát:

Ha jól átgondoljuk, biztos vannak előnyei ennek a "mobil hűtős felépítménynek", de a hűtős funkció így nem valószínű, hogy működik.

Amikor hűtős autóra gondolunk inkább egy olyan haszongépjárművet látunk, melynek a tetején nem egy hűtőszekrény áll, hanem egy szolidabb kinézetű hűtőberendezés Carrier vagy Thermo King illetve Eurofrigo vagy Zanotti felirattal.

Ezek a hűtőberendezések biztosítják, hogy a haszongépjármű rakterében szállított élelmiszer, illetve hűtést igénylő áru a megfelelő hőmérsékleten legyen tárolva a szállítás ideje alatt is.

Nézzünk néhány példát az említett cégek által gyártott hűtőberendezésekre:

További információk raktérhűtéssel, hűtőberendezésekkel illetve azok beszerelésével és szervizével kapcsolatban a http://rakterhutok.hu/ honlapon találhatóak.

A magyar élelmiszeripar éves termelési értéke jelenleg mintegy 2300 milliárd forint, a mezőgazdaságé pedig mintegy 1800 milliárd forint - ismertette a miniszter.

A magyar élelmiszeripar termelése 2000 és 2010 között hozzávetőleg 20 százalékkal csökkent, a belföldi értékesítés ez idő alatt mintegy 36 százalékkal esett vissza. 2011-ben viszont az élelmiszeripar termelése már 2,3 százalékkal emelkedett, az export pedig 8,2 százalékkal nőtt - emelte ki Fazekas Sándor.

A miniszter hozzátette: a magyar élelmiszer-ipari termelés 90 százalékát a nagy és közepes vállalkozások adják. Ugyanakkor az élelmiszeriparban tevékenykedő cégek 96 százaléka mikro- és kisvállalkozás.

Kardeván Endre, a VM élelmiszerlánc-biztonságért és agrárigazgatásért felelős államtitkára hozzátette: a négynél több embert foglalkoztató élelmiszeripari vállalkozások száma Magyarországon 2677, az élelmiszeripari vállalkozások pedig összesen mintegy 95 ezer embert foglalkoztatnak. Az élelmiszeripar belföldi értékesítése 2012-ben 3,3 százalékkal csökkent, míg a kivitel 6,4 százalékkal nőtt az előző évhez viszonyítva. A magyar élelmiszeripar termelési értéke 2011-ben - ez a legfrissebb éves szintű adat - 2271 milliárd forintot tett ki.

Az államtitkár az élelmiszeripar gondjai között említette egyebek mellett az iparág leromlott műszaki színvonalát, elavult termékszerkezetét, gyenge versenyképességét, romló jövedelmezőségét, valamint a feketegazdaság jelentős arányú jelenlétét az ágazatban. Hozzátette: a kormány - és így az agrárkormányzat is - fontos feladatának tekinti, hogy stabil piacot biztosítson a magyar élelmiszeripari termékeknek bel- és külföldön.

A belföldi igényeket pedig a lehető legmagasabb szinten a magyar élelmiszeripar szolgálja ki. Hozzátette: fontos teendő a prémium kategóriájú magyar élelmiszeripari termékek kivitelének növelése, és átfogó feladat, hogy az élelmiszeripar lehetőleg minél több ember számára biztosítson munkát és megélhetést.

Fazekas Sándor miniszter az agrárkamarai választási folyamatot új időszámítás kezdetének nevezte a magyar mezőgazdaság életében. Felhívta a figyelmet: a magyar gazdatársadalom most olyan lehetőség kapujában van, hogy megteremtse az erős agrárérdekeket képviselő köztestületet.

A kellő súlyú képviselet létrehozásához - amely képviselni tudja az agrárium minden szereplőjét a termelőtől a feldolgozón át a kereskedőig itthon és külföldön egyaránt - összefogásra van szükség, és ezért minden jogosultat arra bíztatott, hogy vegyen részt az agrárkamarai választási folyamatban.

Győrffy Balázs, a Magyar Agrárkamara átmeneti elnöke úgy összegezte a létrehozandó új agrárköztestület legfontosabb feladatait, hogy szolgáltató jellegű kamarának kell lennie, partneri viszonyt kell kialakítania mind tagjaival, mind pedig az agrártárcával. Utóbbival stratégiai partnerként kell együttműködnie. Aláhúzta: a cél az, hogy ne a kamarának legyenek tagjai, hanem a tagoknak legyen kamarájuk.

Nehéz versenyezni az élelmiszerláncok által kínált választékkal és folyamatos árakciókkal, és igazság szerint nem is érdemes. Az emberek többsége a heti nagybevásárlását valószínűleg egy hiper-szupermarketben fogja megejteni, nem a közeli kisboltban, ahol 20-30 százalékkal (vagy még többel) drágább az élelmiszer. Mindenkivel előfordul azonban, hogy valami lemarad a bevásárló listáról, vagy éppen elfogy a hűtőből a tej, esetleg nincs borsó a mélyhűtőben a borsóleveshez, vagy nyár van és egyszerűen csak jól esne egy jégkrém a családnak. Ilyenkor zene füleinknek az utcáról hallatszó tejes autó vagy fagyis autó jól ismert dallama.

A mozgó boltoknak másik előnye, hogy olyan termékpalettát igyekeznek összeválogatni, mellyel nem találkozunk a hiper-szuperekben és nem mellékesen magyar (helyi) termékekről van szó.

Kisebb településeken, falvakban még nagyobb a kereslet a mozgó árusítók termékei iránt. Az időseknek kényelmes is, hogy csak a ház elé kell kimenni, és egyúttal egy program is aznapra, lehet várni az autó érkezését, aztán meg lehet beszélni a szomszédokkal, hogy milyen rég volt már eső, vagy milyen jól jött ez a kis eső a terménynek.

A gyerekek is megbolondulnak a mozgó árusítókért, főleg a fagyis autó nagy siker, de a mozgó boltból is jöhet a túró rudi.

Vállalkozói szempontból is több előnye van a mozgó árusításnak. A nevében is benne van az egyik: mozgó, tehát nem helyhez kötött. Nem kell tartani attól, hogy esetleg rossz helyen nyit vállalkozást. Oda megy, ahol kereslet van. A másik ide vonatkozó előny, hogy nincs bérleti díj, egy alkalmazott elég egy autóra és az elfogyasztott benzin nagy részét le tudja írni a vállalkozásából a tulajdonos.

"Nem reklámoztunk, mert nem volt rá pénz, a zene viszont kihívta a házak elé a vásárlókat."¹

A mozgóboltok száma 2009 után ugrott meg, amire a válság is rátett egy lapáttal. Eleinte azokra a településekre mentek, ahol az utolsó bolt is bezárt, de mostanra ott is megjelentek, ahol egy-két kisebb bolt még talpon maradt. Előnyük, hogy kisebb a rezsijük a hagyományos boltokéhoz képest, de még fontosabb, hogy nagyon rugalmasan tudnak alkalmazkodni a kereslethez. ¹

"A mozgóbolttal éltem túl a válságot" - mondta Maszlik Zoltán egyéni vállalkozó, aki 100 tehenet tart, és 320 hektáron gazdálkodik a Nógrád megyei Szentén. A feldolgozóktól 78 forintot kapna egy liter tejért, de a mozgóboltból árusítva közel kétszázat is fizetnek érte. 2007-ben kezdett autóból árulni egy parkolóban, mostanra már az alkalmazottja hordja a tejet 13 településre, előre meghatározott időpontban, az ott lakókon túl cukrászdáknak, önkormányzati intézményeknek és közkonyháknak. ¹

"Ennek van jövője, enni, inni mindig kell" - mondja. Most a megtermelt tej kétharmadát adja el az autóból, de jövőre már csak erre alapozna. A terv hátterét egy megnyert uniós pályázat adja, amelyből tejfeldolgozót épít, és beruház egy új autóra is, amivel Vác és Budapest irányába szeretne terjeszkedni. "Túl nagy csoda nincs, nem dúskálunk, de a feldolgozással együtt meg tudunk élni" - mondta Maszlik Zoltán. Azt mondja, hogy annyian keresik a tejből készült élelmiszereket, hogy már nem is tudja kiszolgálni az igényeket. ¹

A cukrászda nem jött be, a mozgóbolt igen

Az eredetileg ének-történelem szakos tanár Csabuda Péter két éve járja mozgóboltjával a nógrádi falvakat. Az "Én elmentem a vásárba fél pénzzel" című gyerekdalt játssza hangszórójából, jelezve, hogy tejtermékekkel, pékárukkal, felvágottakkal, valamint a zöldségekkel és gyümölcsökkel megrakott autója megérkezett. Minden nap fél ötkor kel, felpakolja az autót, és elindul körútjára. Beszerző és eladó egy személyben, alkalmazottja nincs. Most keres annyit, hogy abból el tudja tartani a családját, fizetni a hiteleit, de arra egyelőre nem futja, hogy bővítsen. ¹

Kötelező kiadások

A kötelező élelmiszer higiéniai (HACCP) előírásokat a mozgó árusítóknak is be kell tartani.

Bérleti díjat és iparűzési adót ugyan nem kell fizetniük, de a helyi önkormányzatok 500-1000 Ft helypénzt kérnek a mozgó árusítóktól, így egy-egy mozgóbolt akár évi 150-300 ezer forintos bevételhez juttathatja az önkormányzatot, ráadásul lehet, hogy az útvonalán több településen is fizetniük kell. ¹

Pályázni kell

Sikerrel pályázott egy Csongrád megyei község is a tanyafejlesztési programon, így mozgó árusító autóval juttatják el a helyi termelők termékeit a fogyasztókhoz. http://www.bordany.hu/download.ashx?type=file&id=16426

Külföldön is vándorolnak

A vándorkereskedések teljesen bevett gyakorlatnak számítanak Ausztriában, Németországban, Olaszországban és Franciaországban is, ahol a helyi élelmiszer termelők az eredeti ízek, a kézzel készített termékek, a hagyományos receptek és a vásárlókkal való személyes kapcsolat erejével veszik fel versenyt a nagy áruházláncokkal – írta a Respekt című cseh hetilap.²

Mozgóboltok kialakítása

Akinek cikkünk felkeltette érdeklődését, és mozgóboltot szeretne létesíteni, első lépésként be kell szereznie egy mozgóbolttá alakítható haszongépjárművet. A mozgóbolt kialakítása az árusítandó termékek jellege szerint változó lehet. Szükség lehet ajtó átalakításra, belső térelválasztásra, rögzítő elemek, polcok kialakítására valamint hűtést igénylő élelmiszer esetén hűtőberendezésre. http://rakterhutok.hu/mozgobolt

¹http://vallalkozoi.negyed.hu/vnegyed/20121121-minden-tizedik-elelmiszerbolt-mozgobolt-riport-az-autos-arusokrol.html

² MTI archívum

Kép forrás: http://image.elelmiszer.hu/original/102607.jpg

http://rakterhutok.hu/mozgobolt

Jelenleg 10 olyan globális megatrend figyelhető meg, amely szakemberek szerint jelentős hatással van a vállalatok mindennapjaira és növekedési lehetőségeire – a KPMG 2012-ben nyilvánosságra hozott kutatási eredményei szerint.

1) Klímaváltozás: Ez az a trend, amely valószínűleg közvetlenül befolyásolja az összes többit. Az előrejelzések szerint a klímaváltozás miatt a vállalatok éves teljesítményében 1% lehet a veszteség akkor, ha elég korán megfelelően hatékony intézkedések kerülnek bevezetésre, de akár 5%-ra is emelkedhet akkor, ha a döntéshozók nem reagálnak kellő időben és hatékonysággal.

2) Energia és olaj: A fosszilis tüzelőanyagok piaca a jövőben egyre kiszámíthatatlanabb lesz a növekvő globális energiaigény, a fogyasztás földrajzi súlypontjának áthelyeződése, a kínálattal és termeléssel kapcsolatos bizonytalanságok, továbbá a klímaváltozással kapcsolatos szabályozások növekvő száma miatt.

3) Nyersanyagok hiánya: A fejlődő országok gyors ütemű iparosodásával a nyersanyagok iránti globális kereslet drasztikusan növekedni fog az előrejelzések szerint. A vállalatoknak várhatóan növekvő kereskedelmi korlátozásokkal és intenzív globális versennyel kell szembe nézniük számtalan nyersanyaggal kapcsolatban, amelyek egyre kevésbé állnak majd rendelkezésre. A nyersanyag hiány mindemellett azonban lehetőségeket is teremt arra, hogy bizonyos anyagokat másikkal helyettesítsünk, illetve hogy a hulladékból visszanyerjünk nyersanyagokat.

4) Vízhiány: Az előrejelzések szerint 2030-ra a világ édesvíz iránti igénye 40%-kal fogja meghaladni a kínálatot. A vállalkozásokat a vízhiány mellett a vízminőség csökkenése, a víz árának fluktuációja, és a fentiekkel kapcsolatos reputációs kihívások is érinteni fogják. (Az emberiség egyharmadának 15-20 éven belül krónikus vízhiánnyal kell számolnia, ami természetesen az élelem-előállításra, az agráriumra is kihatással lesz – a Nestlé “Mr. Water”-nek is nevezett osztrák elnöke, Peter Brabeck szerint.)

5) Népességnövekedés: A világ népessége az előrejelzések szerint 2032-re 8,4 milliárdra nő. A növekvő népesség pedig intenzív nyomást gyakorol az ökoszisztémára és a természeti erőforrásokra, amelyek az élelmet, a vizet, az energiát és a nyersanyagokat adják. Mindez óriási kockázatokat hordoz magában egy vállalat számára, amellett, hogy a növekvő népesség igényeinek kielégítése számtalan lehetőséget is rejt: az értékesítés növelését, munkahelyteremtést, illetve innovációt a mezőgazdaság, közegészségügy, oktatás, technológia, pénzügyek és egészségügyi ellátás terén.

6) Jólét: a globális középosztályhoz tartozók száma (az OECD szerint olyan személyek, akik napi rendelkezésre álló jövedelme személyenként 10 és 100 USD között van) az előrejelzések szerint 172%-kal fog növekedni 2010 és 2030 között. A középosztály piacának kiszolgálása azonban óriási kihívást jelent majd a vállalatok számára egy olyan korban, amelyben a rendelkezésre álló erőforrások folyamatosan csökkennek, áruk pedig egyre kiszámíthatatlanabbá válik. Mindazok az előnyök, amelyet a vállalkozások az előző két évtizedben élvezhettek a fejlődő országokban az „olcsó munkaerőnek” köszönhetően, valószínűleg szertefoszlanak majd a globális középosztály erősödésével.

7) Városiasodás: 2009 volt az első olyan év, amikor a Földön több ember lakott városokban, mint falvakban. 2030-ra az előrejelzések szerint a fejlődő régiók lakosságának nagy része, beleértve Ázsiát és Afrikát is, városokban fog élni: a népességnövekedés tehát a városokban fog végbemenni a következő 30 évben. Ezeknek városoknak kiterjedt infrastrukturális fejlesztésekre lesz szüksége számtalan területen, beleértve a víz- és energiaellátást, a közegészségügyet, a hulladékkezelést, a közlekedést, a közbiztonságot, illetve az internet- és mobiltelefon szolgáltatásokat.(Egyre nagyobb tömegek fognak olyan óriásvárosokban élni a globális népességnövekedés hatásaként, mint amilyen ma Sanghaj, Kairó, London vagy New York.

8) Élelmiszer-biztonság: A következő két évtizedben a globális élelmiszertermelési rendszerekre nyomás nehezedik majd az olyan változások következtében, mint a népességnövekedés, a vízhiány és az erdőirtások. Az élelmiszerárak az előrejelzések szerint 70-90%-kal fognak növekedni 2030-ra. Azokban a régiókban, ahol nincs elegendő víz, a mezőgazdasági termelőknek előreláthatóan a fogyasztók mellett más, nagy vízigényű iparágakkal kell majd versengeniük, például a bányászattal vagy az elektromos iparral. (Egyes előrejelzések szerint 2030-ra vízháborúkkal kell majd számolni.) Mindemellett lépésekre lesz szükség ahhoz, hogy az egyes régiókban jelen levő helyi élelmiszerhiány növekvő tendenciái visszafordításra kerüljenek (a krónikusan alultápláltak száma az 1990-es 842 millióról 2009-re egy milliárdra nőtt).

9) Ökoszisztémák pusztulása: Korábban az ökoszisztémák és a biológiai sokféleség hanyatlásával kapcsolatban felmerülő kockázat elsősorban a hírnév sérülése volt a vállalatok számára. Mára, ahogy a globális ökoszisztéma egyre több jelét mutatja a hanyatlásnak, egyre több vállalat veszi észre, hogy működése milyen erősen függ az ökoszisztéma szolgáltatásaitól. A rendszer hanyatlása a természeti erőforrások csökkenéséhez, drágulásához és a biodiverzitás csökkenéséhez vezet. Mindemellett pedig hozzájárul a víz árának emelkedéséhez, illetve fokozza a károkat, amelyet az invazív fajok elterjedése okoz a mezőgazdaságban, a halászatban, az élelmiszertermelésben, a gyógyszeriparban és a turizmusban.

10) Erdőirtás: Az erdő nagy üzlet. A faipari termékek 2003 és 2007 között évi 100 milliárd USD-ral járultak hozzá a globális gazdasághoz, míg a nem faipari, de erdőből származó termékek (elsősorban élelmiszer) értékét 18,5 milliárd USD-ra becsülték 2005-ben. Mindezek ellenére az OECD szerint a világ erdővel borított területei 2005 és 2030 között 13%-kal csökkennek majd, elsősorban Ázsiában és Afrikában. A faipar és a hozzá kapcsolódó iparágak számára – például a pép- és papírgyártás -, kockázatot jelentenek azok a várható szabályozások, amelyek az erőirtás lassítását kívánják elősegíteni. E vállalatok a működésük fenntarthatóságának bizonyítására irányuló fogyasztói nyomással is szemben találhatják magukat. Azonban üzleti lehetőségek is kiemelkedhetnek azokból a piaci mechanizmusokból és gazdasági ösztönző intézkedésekből, amelyek célja az erdőirtás mértékének csökkentése. (Van, aki kreatív módszerekkel hívja fel a figyelmet az erdőirtás problémájára.)

Fontos, hogy a vállalatvezetők megértsék a fenti folyamatokat, felmérjék, hogy melyek lehetnek hatással saját cégük működésére, és stratégiákat alakítsanak ki a kockázatok kezelésére és a lehetőségek kiaknázására.

Piacesprofit.hu - Fordította: Varga Judit – Denkstatt Kft.

http://www.piacesprofit.hu/klimablog/10-trend-ami-meghatarozhatja-a-jovo-uzletet/